INFORÁDIÓ
2023. január 31. kedd
Gerda, Marcella

ukrajna

ukrajnai háború

dróntámadás

Tu-141 Sztrizs robotrepülőgép. Fotó: Twitter

Magyarországon már átrepült a bombázógyilkos ukrán drón

Infostart

Moszkva szerint ukrán drónok okozhatták azokat a hatalmas robbanásokat, amelyek három orosz reptéren történtek. Csakhogy ezek közül kettő jóval ez eddig használt ukrán drónok hatótávolságán túl, mélyen az orosz hátországban található. Akkor mégis milyen fegyverekkel támadhattak az ukránok? Ennek jártunk utána.

Előre kell bocsátanunk, hogy eddig az ukránok hivatalosan nem cáfolták, de nem is erősítették meg azt, hogy közük lenne a támadásokhoz. Azonban névtelenségbe burkolózó, magas rangú ukrán tisztek úgy nyilatkoztak a The Washington Postnak, hogy az ő drónjaik követték el az akciókat. Arról viszont még ezek a név nélkül nyilatkozó tisztek sem voltak hajlandók beszélni, hogy milyen fegyverek okozták a három orosz reptéren a robbanásokat.

A homályt az orosz Komszomolszkaja Pravda katonai szakírója, Alekszandr Kotsz oszlatta szét, aki közölte, hogy Tu-141 Sztrizs típusú, exszovjet, hadműveleti-harcászati felderítő, pilóta nélküli repülőgépekről van szó. Ezt a típust a híres Tupoljev tervezőirodában (OKB–156) fejlesztették ki az 1970-es évek közepén, és a Szovjetunió felbomlásáig rendszerben állt.

A száguldó felderítő robot

A robotrepülőgépet a frontvonalak mögött néhány száz kilométer mélységben lévő területek felderítésre szánták. Legnagyobb hatótávolsága ezer kilométer, amit nagyjából egy óra alatt tud lerepülni, méghozzá a radarok érzékelő zónája alatti kis magasságban.

A gyorsan és nagyon alacsonyan száguldó gépet ezért nehéz észlelni és lelőni.

Igazából nem hasonlít a mai drónokra, mivel az indítást követően már nem lehet távolról irányítani, csak egy előre beprogramozott útvonalat repül végig. A feladat végeztével pedig visszatér a kiindulási hely közelébe, ahol a vezérlés leálltja a hajtőművet és a gép ejtőernyővel ereszkedik a földre. A Tu-141-es 1974 decemberében repült először, majd többéves tesztelés és fejlesztés után, 1979-ben rendszeresítették a szovjet légierőnél. A repülőgépet a mai Ukrajna területén, a Harkivi Repülőgépgyár (HAZ) gyártotta 1979–1989 között, ez idő alatt 152 darab Tu-141-est készítettek.

A Szovjetunió felbomlása után a gépek többsége az ukrán légierőhöz került, ahol a típust a 2000-es évek elején kivonták. A kelet-ukrajnai háború miatt azonban Ukrajna reaktiválta a Tu-141-est és 2014–2015-ben rendszeresen bevetették. Mivel a gépet ukrajnai gyárban készítették, kézenfekvő, hogy a szerkezetet itt is fejlesztették tovább. Az egyébként fegyvertelen felderítőt jelentős mennyiségű robbanóanyaggal pakolhatták meg és az irányítását korszerű, GPS-vezérlésűre cserélhették.

Nálunk is járt már

A Tu-141-es nem is olyan régen már szerepelt a hírekben. Egy ilyen robotrepülőgép száguldott végig 2022. március 11-én, hajnalban Magyarország felett is, hogy aztán a horvát főváros, Zágráb egyik parkjában zuhanjon le, jókora robbanás kíséretében. A Sztrizs állítólag több NATO-ország légterén is háborítatlanul repült végig, és a horvát légvédelem is csak azután szerzett tudomást a létezéséről, hogy a rendőrök megtalálták a gép roncsait egy jókora kráterrel együtt. Állítólag Szlovákia és Románia légterét is érinthette az ukrán drón anélkül, hogy bárki észre vette volna.

A bombázógyilkos drón

Nem csoda, hogy az oroszokat is meglephette egy ilyen alacsonyan és nagyon gyorsan repülő szerkezet. Bár Moszkva azt állítja, hogy észrevették a drónokat és a légvédelem le is lőtte azokat. Ennek viszont némileg ellentmondanak a videókon látható hatalmas robbanások, valamint a Rjazanyban és Szaratovban meghalt három katona, a négy sebesült, illetve az, hogy több nagy értékű bombázógép is megsérült.

A két repülőtér az orosz stratégiai légierő fontos bázisa, ahol a nagy hatótávolságú Tu-160-as és Tu-95 rakétahordozó bombázógépek állomásoznak.

Mindkét bázis gépei rendszeresen részt vesznek ukrán célpontok elleni támadásokban is. Többnyire az orosz légtérből indított cirkálórakétáikkal rombolják az ukrán kritikus infrastruktúrát, vagyis az áram- és a vízhálózatot. Egyébként ezek a gépek ugyancsak fontos elemei az orosz nukleáris erőnek, mivel olyan rakétákat is bevethetnek, amelyek atomrobbanófejet hordoznak.

„Oroszország büszke arra, hogy készen áll az ország elleni NATO-csapások kivédésére, mivel kitűnő légvédelemmel és nagyszerű precíziós fegyverekkel rendelkezik. De ha ez igaz, akkor mégis hogyan történt mindez?” – kérdezte egy interjúban Samuel Bendett, a virginiai székhelyű CNA kutatócsoport katonai elemzője.

Mathias Rust repülése 1987-ben. Fotó: Wikipédia
Mathias Rust repülése 1987-ben. Fotó: Wikipédia

Volt már példa arra, hogy az áthatolhatatlannak hitt orosz légvédelem csúfosan kudarcot vallott. Elég, ha csak a Mathias Rust nevű német fiatalemberre gondolunk, aki egy Cessna sportgéppel, 1987. május 28-án leszállt Moszkva belvárosában, a Vörös tér melletti hídon. Mindezt úgy, hogy Helszinkiből indulva háborítatlanul repült végig az akkori Szovjetunió talán legjobban őrzött területei felett.

Egy ilyen eset a hidegháború idején is komoly fiaskónak számított, most viszont igazi, forró háború dúl.

„Vajon mire lenne képes az orosz légvédelem egy tömeges cirkálórakéta-támadás esetén, ha még néhány Tu-141-est sem tudott leszedni, hanem hagyta, hogy azok több száz mérföldet megtéve becsapódjanak a stratégiai bombázóerők két fő bázisán?" Ezt kérdezi Twitter bejegyzésében Rob Lee, az amerikai Külpolitikai Kutatóintézet (Foreign Policy Research Institute) főmunkatársa. Majd megjegyzi: "Az ukránoknak még mindig lehet néhány Tu-141-esük raktáron."

Tu-141
Tu-141 "Sztrizs" felderítő robotrepülőgép. Fotó: Twitter

Az oroszok azonban igyekeznek kisebbíteni az ukránok sikerét, és azt hangoztatják, hogy igazából csak leporoltak egy régi szovjet/orosz eszközt. Ám nyugati szakértők szerint sokkal inkább arról van szó, hogy az ukránok jóval fejeltebb technológiát használnak már, mint az oroszok.

Az ukrán állami hadiipari vállalat, az Ukroboronprom hivatalos Facebook-oldalán a múlt hónapban jelent meg egy szűkszavú közlemény arról, hogy egy új, 1000 kilométeres hatótávolságú és 75 kilogramm hasznos terhelésű drónt tesztelnek.

Kijev üzent Moszkvának

A három dróntámadás egyértelmű és határozott üzenet volt Kijevtől Moszkvának: az Ukrajnát támadó haderő bázisai még mélyen az orosz hátországban sincsenek már biztonságban.A lélektani hatás mellett van még egy másik és akár a háború kimenetele szempontjából is fontos következménye a történteknek:

Oroszország kénytelen magasabb szintre emelni az értékes katonai létesítményeinek légvédelmét.

Viszont mivel ehhez csak korlátozott mennyiségű eszköz áll rendelkezésére, máshonnan kell azokat átcsoportosítani. Szíriából már hazarendeltek néhány légvédelmi egységet, és nem kizárt, hogy a hátország védelme érdekében akár még Ukrajnából is ki kell majd vonniuk párat. Ez viszont már az ottani erőviszonyok megváltozását is eredményezheti.

Tu-95 stratégiai bombázó az
Tu-95 stratégiai bombázó az "Engelsz" légibázison, Szaratov város közelében. Fotó: Wikipédia

Mindenesetre az Egyesült Államok igyekszik távol tartani magát a történtektől. A támadások után Antony Blinken külügyminiszter kijelentette, hogy Washington eddig sem adott és ezután sem fog olyan fegyvereket Ukrajnának szállítani, amelyekkel Oroszország területét támadhatnák. Egyúttal azt is cáfolta, hogy az USA segítséget nyújtana az ukránoknak ilyen fegyverek kifejlesztéséhez.

Ugyanakkor az USA védelmi minisztere, Lloyd Austin úgy nyilatkozott: Washington nem tudja, de igazából nem is akarja megakadályozni, hogy az ukránok saját maguk hozzanak létre ilyet.

Nyitókép: Fotó: Twitter
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018