16 °C
A koronavírus leginkább az idősek esetében okoz súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést: áprilisban a hivatalos adatok szerint a 80 év fölötti korosztály mindössze 20 százaléka kapta meg az alapimmunizálás mellett harmadik, emlékeztető adag oltását is. A 79-79 év köztiek felére volt ugyanez igaz.
A legfrissebb adatok szerint, melyeket a Kína-szerte kibontakozott tüntetések idején adtak ki a hatóságok, már a 80 év fölöttiek 40 százaléka kapott három adagnyi vakcinát - írja a BBC.
Félnek az idősek a vakcinától
Ez az arány azonban még mindig jelentősen alacsonyabb annál, amit a fejlett országok fel tudnak mutatni: Kína tervezi, hogy magasabbra tornássza az arányt. Célja az, hogy január végére a 80 év fölöttiek 90 százaléka apja meg legalább az alapimmunizálást, vagy a három oltást.
Liang Wannian, Kína koronavírus szakértői paneljának vezetője szerint az oltásokkal szembeni bizalmatlanság adja az alacsony átoltottság okát az idősek körében.
"Sok idősnek van alapbetegsége, és
attól tart, hogy az oltás nem biztonságos számára,
miközben ennek az ellentéte igaz" - mondta el.
Nem bíznak a helyi oltóanyagokban
Kínában sok más országgal ellentétben nem az időseket, hanem a dolgozó korú népességet kezdték el beoltani 2020 végén elsőként. Oltóanyagukat is fiatalabbak körében tesztelték az országon kívül, és kezdetben azt mondták az idősebbeknek, nincsen elég adat, amely eléggé alá tudná támasztani az oltás biztonságosságát és hatékonyságát ahhoz, hogy ajánlani tudják azt számukra.
George Liu professzor, a melbourne-i La Trobe Egyetem munkatársa szerint
a közösségi egészségügyi infrastruktúra szintén létfontosságú a magas átoltottság elérésének érdekében: szerinte ez Kínában hiányzik az idősek esetében.
"Ellentétben azzal, ahogyan a gyermekek kötelezően beadandó oltásait megszervezik, az egészségügyi intézmények nem kapták meg az idősek névsorát, illetve rájuk vonatkozó oltási ütemtervet sem. Nincs olyan folyamat, amely biztosítaná számukra a megfelelő oltási lefedettséget" - mondta le.
A helyben gyártott oltóanyagokba vetett hitet az elmúlt évek számos egészségügyi botránya is csorbította. Ezek közé tartoznak a veszettség elleni oltások, valamint a diftéria és a tetanusz elleni oltások biztonsági kérdései és gyártási szabványai.
Saját mRNS-vakcinán dolgoznak
Kína saját maga fejlesztett oltóanyagot a koronavírus ellen, amely elölt vírus segítségével tanítja meg a szervezetet arra, hogyan védekezzen a koronavírus támadásakor. Ezek az oltóanyagok bár hatásosak, mégsem annyira azok, mint a világ más részein használt mRNS-vakcinák. A Pfizer oltásából a kutatások szerint két adagnyi 90 százalékos hatékonysággal biztosít védelmet a súlyos megbetegedéssel vagy halállal szemben, míg
a Sinovac esetében csak 70 százalékos a hatékonysági arány.
Az elhúzódó lezárások miatt a kínaiak nem is találkoztak olyan gyakran emberekkel: ez azt jelenti, hogy kevesebbet voltak kitéve a vírusnak, így a hibrid immunitásból sem tudnak profitálni - ez az oltottság és fertőzöttség által megszerzett, erősebb védelmet takarja. Most az omikron révén a korábbinál is fertőzőbb variánsok keringenek, melyek az oltottakat is megbetegítik, így szinte elképzelhetetlenné vált, hogy a koronavírus eltűnjön a föld színéről.
Kína állítása szerint tavaly a világon legyártott oltásmennyiség felét készítette el - nem csoda, hogy nem nagyon hajlik arra, hogy nyugati oltást használjon. Németország az mRNS-oltások használatára biztatja az országot: ezek jelenleg nehezen elérhetők Kínában és csak külföldiek számára használhatók. A hírek szerint az ország saját mRNS-oltást fejleszt, de hogy ez mikorra válhat elérhetővé, az nem tiszta.
