INFORÁDIÓ
2023. január 30. hétfő
Martina

lengyelország

energia

atomenergia

2021. június 14-i kép a lengyelországi Turów szénbányájáról. Az Európai Unió Bírósága szeptember 20-i közleménye szerint napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezte Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában. A prágai kormány tavaly panaszolta be Lengyelországot az Európai Bizottságnál, amely az uniós bíróság elé vitte ügyet, mondván, hogy Lengyelország megsértette az uniós előírásokat. Az EU bírósága május végén elrendelte, hogy Lengyelország ideiglenesen függesszen fel minden tevékenységet a bányában.

Lengyelország a szénről átáll a rőzsegyűjtésre, aztán az atomenergiára

Infostart

Lengyelország biztonságos energiaellátása a széntől függ, az ára azonban az ukrajnai orosz háború miatt jelentősen megemelkedett, és a mennyiség is fogyóban van. Varsó az atomenergiától remél megváltást.

A téli hideg beköszöntött Lengyelországban is., ahol a megtermelt áram csaknem 80 százalékát a szén feldolgozásával nyerik: a legfrissebb adatok szerint 51 százalékot a kőszén, míg 28 százalékot a barnaszén feldolgozásával.

A statisztika szerint hárommillió lengyel háztartás is szénnel fűt. Ennek oka az is, hogy többségük nem is engedheti meg a korszerűsítést. Mindez rányomja bélyegét a levegő minőségére, amely a téli hónapokban az európai országok közül Lengyelországban az egyik legrosszabb.

A ZDF helyszíni riportjában idézett lengyel szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy a mostani tél a levegő minőségét még tovább ronthatja, mivel sok háztartás az elkövetkező, várhatóan még hidegebb hónapokban olyan dolgokkal is fűti majd a kályhát, amelyeket nem is lehetne elégetni.

Amit a közelmúltban a lengyel kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke, Jaroslaw Kaczynksi sem rejtett véka alá, hangoztatva, hogy a fűtéshez most mindent fel kell használni, az egyetlen kivételt az autógumi jelenti.

"Lengyelországnak melegre van szüksége"

– hangoztatta Kaczynski, aki nyilatkozatával a növekvő szénárakra is reagált.

Ugyancsak az adatok szerint míg egy tonna kőszén tavaly 960 zlotyba – mai árfolyamon 205 euróba – került, idén ősszel már csaknem négyszer akkora, 3600 zloty volt az ár. Mindez nemcsak ahhoz vezetett, hogy a energiaárak csillagászati magasságokba emelkedtek, hanem ahhoz is, hogy számos család számára a fűtés egyszerűen megfizethetetlenné vált.

Az energiaárak jelentős megnövekedése az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború következménye. Az ország az elmúlt évben tízmillió tonna szenet importált, ebből hatmilliót Oroszországból. A háború kitörése óta azonban az orosz szén immár az uniós szankciólistán szerepel, ami természetesen Lengyelországot súlyosan érinti.

Az energiaválság terheinek csökkentése érdekében a lengyel kormány már júniusban engedélyezte, hogy

az emberek energiaszükségleteik kielégítése érdekében az erdőkben rőzsét és tüzelni való aprófát gyűjtsenek.

Mindezt kiegészítette egy többmilliárdos szubvenciós program az állampolgárok segítésére. A támogatás keretében az emberek egyszeri, mintegy 3000 złotys támogatást kaptak a fűtési költségek fedezéséhez. A hatóságok ezen kívül 2023 januári hatállyal bevezettek egy árplafont is a szénre, amit tonnánként 2000 złotyban állapítottak meg.

Mindennek ellenére a lengyel kormány becslése szerint mintegy 600-700 ezer háztartás nem rendelkezik elegendő mennyiségű szénnel a télre. A szóban forgó háztartások mintegy 60 százaléka már jelezte, hogy a téli hónapokra a szénről a fával történő fűtésre áll át.

A jelenlegi ínséges szén-, illetve energiahelyzet ugyanakkor kiélezte a több éve tartó vitát a tényleges energiafordulatról, amelynek középpontjában az atomenergia áll.

A kormány november elején határozattervezetet fogadott el az első lengyelországi atomerőmű megépítéséről.

Az erőmű az amerikai Westinghouse konszern közreműködésével épülne meg az ország északi részén fekvő Pomeránia vajdaságban a tervek szerint 2033-ra. A háromreaktoros atomerőmű létesítésével kapcsolatos kiinduló költségek 20 milliárd eurót tesznek ki.

Ugyancsak a tervek szerint a későbbiekben további atomerőművek is épülnének.

A lakosság részéről aligha várható nagyobb ellenállás. A legfrissebb felmérések szerint ugyanis a megkérdezettek 85 százaléka az atomenergia, illetve az atomerőművek mellett foglalt állást.

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018