eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium

Hegyi-Karabah: Örményország fegyvermentes övezet javasol

Az Azerbajdzsánnal fennálló konfliktus rendezése érdekében javasolják az örmények a fegyvermentes övezet létrehozását a vitatott terület körül.

"Előterjesztettem egy kezdeményezést egy demilitarizált övezet kialakítására Hegyi-Karabah körül" - közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kabinetje csütörtöki ülésén. "Ezen felül kezdeményezzük egy három kilométer széles demilitarizált övezet kialakítását az örmény-azeri határ mentén" - tette hozzá.

Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta viszályban áll egymással a hegyi-karabahi enklávé miatt, amely örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták.

A több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra.

Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására.

Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én, orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések.

Az örmény és az azeri külügyminiszter vasárnap Washingtonban fog újabb tárgyalást tartani amerikai hivatali partnerük, Antony Blinken részvételével.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×