Infostart.hu
eur:
360.76
usd:
309.98
bux:
132078.57
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium

Hegyi-Karabah: Örményország fegyvermentes övezet javasol

Az Azerbajdzsánnal fennálló konfliktus rendezése érdekében javasolják az örmények a fegyvermentes övezet létrehozását a vitatott terület körül.

"Előterjesztettem egy kezdeményezést egy demilitarizált övezet kialakítására Hegyi-Karabah körül" - közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kabinetje csütörtöki ülésén. "Ezen felül kezdeményezzük egy három kilométer széles demilitarizált övezet kialakítását az örmény-azeri határ mentén" - tette hozzá.

Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta viszályban áll egymással a hegyi-karabahi enklávé miatt, amely örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták.

A több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra.

Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására.

Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én, orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések.

Az örmény és az azeri külügyminiszter vasárnap Washingtonban fog újabb tárgyalást tartani amerikai hivatali partnerük, Antony Blinken részvételével.

Címlapról ajánljuk
Sulyok Tamás: célkeresztbe kerültem, de nem csupán én, az államfői intézmény is

Sulyok Tamás: célkeresztbe kerültem, de nem csupán én, az államfői intézmény is

Még a látszatát is kerülni kell a nem jogállami megoldásoknak Sulyok Tamás államfő szerint, akivel interjú jelent meg. „Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.”

Már a GDP 78 százalékánál jár az államadósság

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 69 012 milliárd forint, a GDP 77,9 százaléka volt az első negyedév végén, 3,3 százalékponttal magasabb a tavaly év végi 74,6 százaléknál.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×