eur:
389.26
usd:
362.99
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
2022. november 7-én közreadott képen ukrán katonák amerikai nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerrel (HIMARS) tüzelnek a Herszoni területen november 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Resperger István: nagyon olcsó lett az emberélet, rettenetes a veszteség

„Kimerült Európa, az ukrán oldalon csökkenni fog a fegyverek száma, és nem érkezik annyi utánpótlás – mondta Resperger István ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetbiztonsági tanszékének vezetője beszélt a téli hadviselésről, a NATO-hírszerzés szerepéről, az amerikai jelenlétről és arról is, miért lesz ebből "felőrlő" háború.

A tél nem befolyásolja a hadműveletet, sőt megkönnyíti, mert ha a sáros talaj megfagy, akkor jobban tudnak mozogni a csapatok – kezdte háborús helyzetelemzését Resperger István ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetbiztonsági tanszékének vezetője elmondta, most a front keleti részén az ukrán csapatok vannak előretörésben, várhatóan eljutnak a Dnyeper folyóig, ezért az oroszok most védelmi vonalakat építenek a megszállt területen. A szakértő szerint ebben a helyzetben mindig a védő van előnyben, különösen a herszoni sík területen, amely így messziről belőhető.

„Az oroszok továbbra is pusztítják az infrastruktúrát, ez új stratégia, normál háborúban eleve az infrastruktúrával kezdték volna. Mivel megszállásra készültek és gyors hatalomváltásra, nem így kezdték a műveleteket” – mondta az ezredes.

A felvetésre, hogy ezek a civileket sújtó támadások megtörik-e az ukránokat, úgy válaszolt, hogy ők beleálltak ebbe a háborúba, morálisan jobb állapotban vannak, mint az oroszok, ráadásul most támadásban vannak, veszik vissza a területeket.

„Ukrajna nem adja fel, azt akarják az oroszok, hogy a civil lakosság is érezze a nyomást, az iráni drónokkal tömegesen tudnak csapást mérni, és nehéz ellenük védekezni” – jelentette ki, és hozzátette, már elhúzódó háborús stratégiát választottak, ezért kezdtek védelmi vonalak kiépítésébe.

Resperger István szerint

télen sokkal gyorsabb támadó műveletek lehetnek, könnyebb az álcázás, „a fehér festék segít”,

műholddal sok mindent fel lehet deríteni, de a harcászati szinten hasznos a festés.

A harctér jelenlegi dinamikájáról úgy vélekedett, hogy változó intenzitású hadviselés folyik. Óriási embertömeget sorozott be mindkét fél, és ahol előremennek pár száz métert az oroszok, azonnal visszatámadnak az ukránok, emiatt óriási az emberveszteség.

Mint fogalmazott, beletanultak a nyugati technikákban az ukránok, 20-30 kilométerről pusztítják egymást a felek, csak az oroszok területtüzet lőnek, míg a nyugati technikákkal az ukránok 5-10 méteres pontossággal céloznak. Mélységben lévő vezetési pontokat, a logisztikai pontokat lövik a tüzérséggel.

Az erőviszonyokat tekintve 4-5-szörös fölényben vannak az oroszok a tüzérségben, ezért is kértek tüzérségi támogatást Nyugatról az ukránok, de a sorozatvetők háromszor annyit érnek ukrán oldalon, mint az orosz eszközök, míg a harckocsifölényt páncéltörő rakétákkal tudják ellensúlyozni.

„A gyalogság ki van téve minden csapásnak,

nagyon olcsó az emberélet, pillanatok alatt nagy mennyiségű halott. Rettenetes nagyságú temetők vannak mindkét oldalon”

– mondta Resperger István, a becslések szerint az emberveszteség legalább 30 ezer halott mindkét oldalon. A hivatalos közlések és a kilőtt technikák alapján azt kalkulálják, hogy mindkét oldalon nagyjából százezer ember megsérült, és ebből 30 ezer súlyosan. „Jelentős veszteségek vannak, ez Ukrajnának fáj jobban, mert kisebb az emberállománya” – tette hozzá.

Ukrán oldalon az eredetileg mozgósított 400 ezer emberből még nagyjából 300 ezer lehet bevethető, míg az oroszoknál a kezdeti 180 ezer fős létszám 120 ezerre csökkent, de a mozgósítás után 450 ezres személyi állomány harcolhat majd.

A kiképzés az orosz oldalon csak alapvető lehet és rövid, míg az ukránoknál európai egységek is segítenek ebben. Az oroszoknál gondot jelent a megfelelő felszerelés is, ebben az ukránok már jobban állnak, a kevlár sisak, a lövésálló mellény, a gépkarabély a helységharcnál sokat számít, és a repeszek ellen is sokat véd.

Az oroszoknál bevonult 300 ezer tartalékos, főleg olyanokat kerestek, akik nemrég voltak katonák, így elég egy frissítő kiképzés az új módszerekhez. Az ezredes szerint azonban ez nem sikerült jól, már az újak között is vannak halottak.

Jelentősek a veszteségek a tisztek között is, az oroszok 1160 tisztet vesztettek, ennek okaként egyrészt azt említette, hogy szeretnek hősködni, elöl vezetni a csapataikat, másrészt a precíziós fegyverekkel kifejezetten vadásznak a vezetőkre. „Az a parancsnok, aki nem megy ki a katonái közé, annak elveszik a tekintélye” – mondta az ezredes, és hozzátette, az ukrán tisztveszteség hasonló lehet.

Resperger István közölte, a NATO-hírszerzés Ukrajna mögött áll, és könnyen beazonosítják az orosz célpontokat. "A HIMARS-rendszer bevetése pillanatok műve: kiáll a mezőre az álcázott helyről, a GPS-koordináták alapján beállítják, hol láttak orosz vezetési pontot, jön egy amerikai bólintás, csapást mérnek, és utána gyorsan el is hagyják a helyszínt" – magyarázta a működését.

A háborús hírszerzés több információból áll össze: műholdas felderítés, nagy sugárzású rádiókapcsolat, mélységi felderítő katonák, pilóta nélküli felderítőeszközök segítenek. A NATO korai előrejelző rendszere is működik, 36 AWACS repülőgép Norvégiától Törökországig járőrözik, és „a harctér összes rezzenését látja”. Az oroszoknak 8-10 hasonló eszközük van.

Az oroszok Észak-Koreától lőszereket vásárolnak, jelenleg napi 50 ezer lövést engednek el, ukrán részről 8-10 ezret, de az oroszok ezt még fokozni akarják. Irán pedig kétfajta drónt szállít, az egyik 7, a másik 40 kilométeres csapásra képes. Ezek ellen nehéz védekezni, mert egy célra többet indítanak, és mindegyikre 100 ezer dolláros rakétát kell kilőni. Ezek a kamikaze drónok rendszerint becsapódnak, mert sok van belőlük – tette hozzá. Irán pedig folyamatosan szállít, most érkezett egy nagyobb szállítmány Moszkvába.

Az oroszoknak egy kivédhetetlen fegyverük van a szakértő szerint: a Kindzsal egy repülőről indítható szuperszonikus rakéta, olyan sebességgel megy, hogy nincs, ami elfogja. Ebből viszont nincs nagy mennyiségben, nagy része Lengyelországgal szemben van telepítve, és eddig mindössze négyszer indítottak ilyen rakétát ukrán célpontra.

Az ukránok viszont hiába kérnek, mér nem nagyon számíthatnak nyugati fegyverekre,

„Kimerült Európa, mindenki haderőreformot folytat, újfajta fegyvereket akar szerezni, és nem tudnak további fegyvereket adni, mert saját biztonságukat veszélyeztetné.

Az ukrán oldalon csökkenni fog a fegyverek száma, és nem érkezik annyi utánpótlás”

– mondta Resperger István.

Noha ellentétes hírek érkeznek, az Ukrajna internetes ellátását egyedül biztosító műholdas Starlink rendszert Elon Musk nem kapcsolta le, ez azért is fontos, mert a precíziós haditechnikai eszközök is ezen a hálózaton kommunikálnak.

Az ezredes szerint már az amerikai is beismerték, hogy a katonáik jelen vannak a háborúban, mint fogalmazott, a vezetési pontokon ott kell lenniük, de vélhetően tanácsadóként, de ez is felveti a beavatkozás lehetőségét.

A tanszékvezető nem gondolja valós veszélynek az orosz nukleáris fenyegetést, szerinte megszokott metódus, hogy Oroszország előhúzza ezt a fegyvert. Úgy véli, nincs értelme bevetni ebben a műveletben, mert az orosz doktrína szerint ha az ország létérdekét fenyegeti, akkor kerülhet sor nukleáris fegyver alkalmazására, de szerinte nem létérdek az elfoglalt területek elleni támadás, az csak az orosz magterületre vonatkozik.

A háború lezárása Resperger István szerint még messze van, és úgy látja,

nagy vágyálom marad az ukránoknak az orosz kivonulás,

már Henry Kissinger is azt mondta, területet kell adniuk az ukránoknak a békéért.

„Ez egy felőrlő háború lesz, folyamatos tüzérségi csapásokkal, robbantásokkal, emberrablásokkal. A koreaira vagy palesztin–izraelire hasonló helyzetet hozott létre ez a háború” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy egyes orosz hangok szerint nem kellene megállni Ukrajnánál, Resperger István azt mondta: az orosz reálkatonák jól látják, hogy az egész NATO-val szemben semmi esélyük nincs.

Végezetül arról is beszélt, hogy ez a háború fontos adalék a hadtudománynak. „A háború egy nagy kutatás, és most minden haderőnem nézi, hogy mi az, ami bevált, hogy működik az új technika. Ez jól látszik abból is, hogy Amerika csak kevés számú eszközt ad a legmodernebb fegyverekből, mert kis veszteséggel ki lehet próbálni az orosz technika ellen” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetbiztonsági tanszékének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Szép pluszban zárt Amerika

Szép pluszban zárt Amerika

Vegyes mozgásokat láttunk ma a nemzetközi részvénypiacokon, Európában a befektetők a Fed tegnapi üzeneteit emésztették, miközben tovább dübörgött a gyorsjelentési szezon is, például Európa legnagyobb cége, a gyógyszergyártó Novo Nordisk, valamint a Shell is ma jelentett - mindkét cég megverte az elemzői profitvárakozásokat. A vezető amerikai indexek egy százalék körüli pluszban fejezték be a napot. Ezzel a mai napi izgalmaknak még nincs vége, hiszen az amerikai zárás után jelent majd az Apple is, amely jelenleg a világ második legértékesebb cége a Microsoft után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×