Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Orosz zászlókat lengető emberek ünnepelnek Moszkvában 2022. szeptember 30-án, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Putyin a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megye vezetőivel írta alá a csatlakozásról szóló egyezményt.
Nyitókép: MTI/AP

Nem úgy tűnik, mintha nukleáris csapásra készülne a Kreml

A GCHQ, az egyik brit titkosszolgálati szerv vezetője szerint Vlagyimir Putyin fenyegetéseinek ellenére sem mutatkozik jele annak, hogy Oroszország nukleáris taktikai fegyvert tervezne bevetni.

A GCHQ feladatai közé tartozik Jeremy Fleming szerint figyelni azt, hogy Oroszország megteszi-e a nukleáris fegyverek használatához szükséges előkészületi lépéseket.

"Az, ahogyan az orosz katonai gépezet és Putyin elnök vezeti ezt a háborút, az általunk ismert doktrínán belül marad, beleértve a nukleáris fegyverek használatát is" – mondta Fleming. Hozzátette azonban, hogy semmi jele annak, hogy Oroszország bármilyen technikai előkészítő lépést tett volna nukleáris fegyver használatához.

"Remélem, hogy látnánk jeleket, ha elindulnának ezen az úton" – mondta a kémfőnök a The Guardian cikke szerint.

Az úgynevezett taktikai atomfegyvereket – amelyek pusztító ereje körülbelül hatszor nagyobb lehet, mint a hirosimai bombáé – egy nukleáris robbanófej és egy rövidebb hatótávolságú hagyományos rakéta kombinációjával készítik. Ezek eltérnek a nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétáktól, amelyekkel Oroszország, az Egyesült Államok és más atomhatalmak is rendelkeznek, és amelyek gyorsan bevethetők.

Szakértők szerint a taktikai fegyverekhez szükséges robbanófejeket időbe telik kivinni a raktárból,

és egy olyan kémügynökség, mint a GCHQ vagy annak amerikai megfelelője, az NSA, képes lenne megfigyelni az ilyen mozgásokat.

"Ez egy látható folyamat. Ha igazán sietős a dolog, akkor is órákról beszélünk" – mondta Pavel Podvig orosz nukleáris szakértő, az ENSZ leszerelési kutatóintézetének vezető kutatója.

Szeptemberben Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott:

"minden rendelkezésre álló eszközt" be fog vetni

Oroszország területének védelmére, és ezek közt érti Ukrajna azon részeit is, amelyeket annektáltak. Azzal érvelt, hogy az 1945-ben az USA által ledobott atombombák "precedenst teremtettek".

Joe Biden mindennek hatására úgy fogalmazott: a világ közelebb került az Armageddonhoz, mint bármikor az 1962-es kubai rakétaválság óta – bár segítői később azt mondták, hogy megjegyzései nem friss hírszerzési adatokon vagy információkon alapulnak.

Fleming szerint Vlagyimir Putyin stratégiai hibákat követ el az ukrajnai háború folytatásában, részben azért, mert kevés korlátot szabtak vezetésének. A GCHQ vezetője szerint az orosz katonák kifogyóban vannak utánpótlásból és a lőszerekből, a Moszkva által elért kezdeti előnyök pedig már a semmibe vesztek.

"Távol állnak az elkerülhetetlen orosz katonai győzelemtől, amelyet a propagandagépezetük hirdetett, egyértelmű, hogy Ukrajna bátor fellépése a csatatéren és a kibertérben megfordítja a helyzetet" – mondta Fleming.

Hétfőn Moszkva rakétacsapások hullámát indította Kijev és más városi központok ellen, legalább 11 ember halálát okozva, Putyin szerint válaszul a megszállt Krímet Oroszországgal összekötő híd hétvégi bombázására.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Itt vannak az új pedagógusbérek: módosulnak a sávhatárok is

Itt vannak az új pedagógusbérek: módosulnak a sávhatárok is

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók idei béremelésének újabb korrekcióját tartalmazza. A tervezet szerint a januártól már végrehajtott 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki visszamenőlegesen 2026. január 1-jéig, mivel a legfrissebb statisztikai adatok alapján a pedagógusbérek még nem érik el az Európai Unió felé vállalt szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×