Infostart.hu
eur:
388.55
usd:
335.71
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Orosz zászlókat lengető emberek ünnepelnek Moszkvában 2022. szeptember 30-án, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a négy kelet-ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását. Putyin a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megye vezetőivel írta alá a csatlakozásról szóló egyezményt.
Nyitókép: MTI/AP

Nem úgy tűnik, mintha nukleáris csapásra készülne a Kreml

A GCHQ, az egyik brit titkosszolgálati szerv vezetője szerint Vlagyimir Putyin fenyegetéseinek ellenére sem mutatkozik jele annak, hogy Oroszország nukleáris taktikai fegyvert tervezne bevetni.

A GCHQ feladatai közé tartozik Jeremy Fleming szerint figyelni azt, hogy Oroszország megteszi-e a nukleáris fegyverek használatához szükséges előkészületi lépéseket.

"Az, ahogyan az orosz katonai gépezet és Putyin elnök vezeti ezt a háborút, az általunk ismert doktrínán belül marad, beleértve a nukleáris fegyverek használatát is" – mondta Fleming. Hozzátette azonban, hogy semmi jele annak, hogy Oroszország bármilyen technikai előkészítő lépést tett volna nukleáris fegyver használatához.

"Remélem, hogy látnánk jeleket, ha elindulnának ezen az úton" – mondta a kémfőnök a The Guardian cikke szerint.

Az úgynevezett taktikai atomfegyvereket – amelyek pusztító ereje körülbelül hatszor nagyobb lehet, mint a hirosimai bombáé – egy nukleáris robbanófej és egy rövidebb hatótávolságú hagyományos rakéta kombinációjával készítik. Ezek eltérnek a nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétáktól, amelyekkel Oroszország, az Egyesült Államok és más atomhatalmak is rendelkeznek, és amelyek gyorsan bevethetők.

Szakértők szerint a taktikai fegyverekhez szükséges robbanófejeket időbe telik kivinni a raktárból,

és egy olyan kémügynökség, mint a GCHQ vagy annak amerikai megfelelője, az NSA, képes lenne megfigyelni az ilyen mozgásokat.

"Ez egy látható folyamat. Ha igazán sietős a dolog, akkor is órákról beszélünk" – mondta Pavel Podvig orosz nukleáris szakértő, az ENSZ leszerelési kutatóintézetének vezető kutatója.

Szeptemberben Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott:

"minden rendelkezésre álló eszközt" be fog vetni

Oroszország területének védelmére, és ezek közt érti Ukrajna azon részeit is, amelyeket annektáltak. Azzal érvelt, hogy az 1945-ben az USA által ledobott atombombák "precedenst teremtettek".

Joe Biden mindennek hatására úgy fogalmazott: a világ közelebb került az Armageddonhoz, mint bármikor az 1962-es kubai rakétaválság óta – bár segítői később azt mondták, hogy megjegyzései nem friss hírszerzési adatokon vagy információkon alapulnak.

Fleming szerint Vlagyimir Putyin stratégiai hibákat követ el az ukrajnai háború folytatásában, részben azért, mert kevés korlátot szabtak vezetésének. A GCHQ vezetője szerint az orosz katonák kifogyóban vannak utánpótlásból és a lőszerekből, a Moszkva által elért kezdeti előnyök pedig már a semmibe vesztek.

"Távol állnak az elkerülhetetlen orosz katonai győzelemtől, amelyet a propagandagépezetük hirdetett, egyértelmű, hogy Ukrajna bátor fellépése a csatatéren és a kibertérben megfordítja a helyzetet" – mondta Fleming.

Hétfőn Moszkva rakétacsapások hullámát indította Kijev és más városi központok ellen, legalább 11 ember halálát okozva, Putyin szerint válaszul a megszállt Krímet Oroszországgal összekötő híd hétvégi bombázására.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Orbán Viktor: nem lehet életveszélyes fenyegetésekkel eltántorítani

A miniszterelnök a közösségi oldalán reagál Volodimir Zelenszkij fenyegető szavaira, miszerint az ukrán elnök katonáknak adná meg a magyar kormányfő címét. Korábban Szijjártó Péter is tájékoztatot tartott az ügyben, jelezve: minden határon túlmegy, hogy Zelenszkij gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktort.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, Azerbajdzsánt támadás érte - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, Azerbajdzsánt támadás érte - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Délelőtt a semleges kaukázusi Azerbajdzsán területét is iráni támadás érte. Iszmail Baghei, Irán helyettes külügyminisztere megfenyegette az Európai Uniót. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×