Az általános hadkötelezettséget 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg törölte el. Azt akkori kormány olyan módosítást fogadott el, hogy a hadkötelezettséget parlamenti határozattal csakis védelmi helyzetben lehet reaktiválni, ugyanakkor megnyitott a lehetőséget az önkéntes katonai szolgálatra.

A sorkötelezettség visszaállítását mindenekelőtt az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt sürgeti, de a konzervatív CDU/CSU több magas rangú politikusa is felvetette ezt. Az egyik fő érv az, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Németország ezáltal biztonságosabbá válna.

Az ARD közszolgálati televízió által ismertetett nyilatkozatban Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter ezzel szemben azon a véleményen van, hogy egy ilyen vita a jelenlegi helyzetben aligha segít Németországnak.

A miniszter szerint a hadkötelezettség visszaállításának kevés értelme van.

Lambrecht mindezt a többi között azzal indokolta, hogy a katonák kiképzése időt vesz igénybe. Ezenkívül nincs elég laktanya, nincs elég kiképző, és nincs elegendő eszköz sem a több tízezer hadköteles képzésére.

2011 júliusa óta a német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlatilag egy önkéntesekből álló haderő.
A hadseregbe jelentkező önkéntesek száma azonban az elmúlt időszakban csökkent. Az Ukrajnában zajló háború pedig egyáltalán nem növelte az önkéntes jelentkezői kedvet. Ellenkezőleg, a csökkenés tartóssá vált.

Az önkéntes katonák hiánya a Bundeswehr számára komoly problémát jelent. A hadseregben jelenleg 183 ezer katona szolgál, a cél a 200 ezer meghaladása.

Értesülések szerint súlyos problémát jelent az is, hogy az önkéntesek közül egyre többen utasítják el a háborús szolgálatot. Hivatalos adatok szerint ebben az évben eddig 657 ilyen kérelem futott be. A háborús szolgálat elutasításának kérvényezése nem ellentétes az önkéntes szolgálattal kapcsolatos szabályozással. Az adatokból kitűnt az is, hogy

a háborús szolgálat megtagadásának egyik fő oka éppen az Ukrajna elleni orosz háború.

Carsten Linnemann, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökhelyettese olyan javaslattal állt elő, hogy a hadkötelezettséget "kombinálják" egy úgynevezett általános szolgálati kötelezettséggel is. Indítványa szerint a fiatal végzős hallgatóknak egy évet kellene eltölteniük a Bundeswehrben, de ez felváltható ugyancsak egyéves időtartamú szociális szolgálattal a többi között különböző segélyszervezeteknél vagy épp a tűzoltóság kötelékében.

Hasonló "társadalmi szolgálatra" tette javaslatot fel 2018-ban a CDU korábbi elnöke, illetve a védelmi miniszter, de nem járt sikerrel. Legutóbb pedig Frank-Walter Steinmeier államfő állt elő a kötelező szociális szolgálat javaslatával, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy hadkötelezettségről nincs szó.

Steinmeier indítványa sem talált egyértelmű pozitív visszhangra. Ezzel szemben Linnemann mostani indítványát a CDU több tartományi szervezete támogatásáról biztosította.

A kormánykoalíciós pártok egységesen a hadkötelezettség újbóli bevezetés ellen vannak. Érvelésük szerint az egyéves szolgálat nem javítana az ország biztonsági helyzetén. Ehelyett a Bundeswehr felszereltségét és bevetési képességét kell javítani.