INFORÁDIÓ
2022. szeptember 26. hétfő
Jusztina, Pál

eu

oroszország

schengen

vízum

észtország

csehország

Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-szlovák határ szlovákiai oldalán, Felsőnémetiben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Tagállamok sora lobbizik az orosz beutazók elleni teljes vízumtilalom érdekében

Infostart / Fóris György

Hat olyan EU-országról tudni, amely támogatná az általános vízumkorlátozást az unióba készülő orosz polgárokkal szemben. Egy kivétellel kelet-európaiak, és közülük több is EU-szinten szeretne ilyen intézkedést látni. Brüsszel egyelőre nem lépett.

A legfrissebb felhívás Észtország, Finnország és Lettország kormányaitól érkezett arra, hogy fogadjanak el általános vízumkorlátozást az orosz beutazókkal szemben. Mint megfigyelők megjegyzik, valamennyien Oroszországgal határos EU-tagállamok.

Az elképzelésnek azt követően lett nagy sajtója, hogy a múlt hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valamennyi orosz polgárt érintő EU-szintű beutazási tilalomért kezdett lobbizni az uniós oldalon. Valójában öt tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia – már korábban megkezdte az orosz beutazó vízumok korlátozását.

Szakértők megjegyzik, hogy ez már önmagában is behatárolja oroszok számára az Európai Unió elérését, lévén azt követően, hogy az EU-szankciók jegyében megszűnt a közvetlen légi forgalom Oroszország, valamint Fehéroroszország és az uniós tagországok között, az uniós terület elérésére jelenleg leginkább a szárazföldi útvonal jöhet szóba. Így a belépés a fenti tagországok határainál lehetséges csak.

Teljes (orosz állampolgárokkal szembeni) belépési tilalom eddig egyik relációban sem létezett.

Minimum a szomszédos országok egymás közötti viszonylatában jellemző „kis határ menti forgalom” intézményesítése (megújítható helyi vízumokkal) például az észt–orosz határon egész az elmúlt napokig működött. Kaja Kallas észt miniszterelnök azonban éppen ezek érvényességének befagyasztását jelentette be múlt hét közepén.

Zelenszkij ezt megelőzően, múlt kedden a Washington Postnak nyilatkozva sürgette az Európai Uniót, valamint általában a nyugati államokat, hogy rendeljenek el általános, minden orosz polgárt egyformán érintő beutazási tilalmat. Az ukrán érvelés e mögött az volt, hogy – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavaival – „az oroszokat meg kell fosztani azon joguktól, hogy nemzetközi határokat lépjenek át addig, amíg meg nem tanulják tisztelni ezeket”.

Zelenszkij a maga részéről úgy fogalmazott, hogy az oroszokat rá kell kényszeríteni arra, hogy „csak a saját világukban éljenek, amíg nem változtatnak felfogásukon”.

Az ukrán felvetés EU-oldalon nem maradt visszhang nélkül, de egyelőre nem az uniós intézmények, hanem egyes tagországok karolták fel a kezdeményezést. Jan Lipavský cseh külügyminiszter például – úgyis, mint a féléves EU-elnökséget ellátó ország diplomáciájának feje – bejelentette, hogy

a cseh EU-elnökség már dolgozik annak előkészítésén, hogy egységes uniós fellépést kezdeményezzenek az ügyben.

(EU-országok közül Csehország volt az első, amely vízumkorlátozást vezetett be a turisztikai céllal érkező oroszok felé.)

Lipavský szerint, ha a kormányok beszüntetik vízumok kiadását, ezzel „egyértelműen jelzik az orosz embereknek, hogy kormányuk katonai politikája nem marad következmények nélkül”.

Brüsszeli sajtójelentések ugyanakkor emlékeztetnek, hogy uniós tagországok körében szép számmal akadnak ellenvélemények is. Az EUobserver például idézte Olaf Scholz német kancellárt, aki egy csütörtöki nyilatkozatában kétségének adott hangot a vízumtilalom orosz polgárokra történő kiterjesztése kapcsán.

Mint fogalmazott, a háborút nem az orosz emberek, hanem Putyin folytatja a rendelkezésére álló eszközökkel, amire válaszul egy sor, mindebben résztvevő orosz személyt már uniós beutazási tilalommal sújtottak.

„Ha most az intézkedést általánossá teszik, a korábbi célzott szankciók értelmüket veszítik”

– mutatott rá a kancellár.

A brüsszeli Politico szakértője, Jamie Dettmer eközben emlékeztetett arra is, hogy amikor elnöksége idején Donald Trump a terrorizmus elleni harc jegyében elnöki rendeletben készült megtiltani valamennyi iráni, líbiai, és szíriai állampolgár beutazását az Egyesült Államokba, hatalmas nemzetközi felhördülés volt a válasz és a szerző szerint okkal.

Egyének büntetése nemzetiségi alapon, olyan tettekért, amiket általuk érdemben nem befolyásolható autokrata vezetőik követnek el, nem fair

– érvelt Dettmer, aki szerint ez egyrészt „szembe megy a klasszikus liberális értékekkel”, másrészt "a Genfi Konvenció 3. cikke tételesen is tiltja a kollektív büntetés alkalmazását".

Más szakértők olyan lehetséges gyakorlati következményekre is emlékeztetnek, hogy jelenleg oroszok százezrei élnek uniós tagországokban, közülük nagyon sokan éppen, hogy Putyin számukra is elfogadhatatlan politikája miatt hagyták el hazájukat. Ha általános vízumtilalmat rendelnének el, ezzel családok szétszakadását állandósítanák, és nagy számban olyanokat büntetnének, akik maguk is Putyin ellen vannak, (esetleg – például újságírók, vagy civil aktivisták esetében – éppen, hogy az orosz kormány bírálata miatt kényszerültek hazájukat elhagyni). Helyzetüket még tovább nehezítené „oroszságuk” intézményesített megbélyegzése – mutatott rá a Politico véleménycikke is.

Kallas észt kormányfő részben e véleményekre is reagálva szögezte le ugyanakkor, hogy

meggyőződése szerint „az Európai Unió területére lépés nem jog, hanem kedvezmény”, és így odaítélését is e szempontból kell tudni mérlegelni.

Annyi bizonyos – mutatnak rá megfigyelők – hogy az Oroszországgal szomszédos kelet-európai országcsoport láthatóan kész kitartani a kezdeményezés mellett.

Cserébe Lipavský cseh külügyminiszter múlt hét második felében jelezte, hogy egy (oroszokkal szemben alkalmazandó) uniós szintű általános vízumkorlátozási rendszer lehetőségét a féléves cseh EU-elnökség napirendre tűzi majd az EU-ügyi tárcavezetők augusztus 31-i prágai informális tanácsülésén.

Nyitóképünkön Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán–szlovák határ szlovákiai oldalán, Felsőnémetiben 2022. február 25-én

Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018