eur:
415.19
usd:
400.85
bux:
80677.32
2025. január 7. kedd Attila, Ramóna
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatót tart Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel (a képen nem látható) Brüsszelben 2022. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Növelné a nyomást Moszkván az EU

"Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk" - mondta Josep Borrell.

Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően.

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek betartását.

Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul. A nemzetközi közösséggel együtt el kell érni az orosz agresszió megállítását Ukrajnában - húzta alá.

A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan - mondta.

"Az ellenségesebb biztonsági környezet megköveteli tőlünk, hogy növeljük cselekvési képességünket, megerősítsük ellenálló képességünket, és többet és jobban fektessünk a védelmünkbe" - fogalmazott a főképviselő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy noha a stratégia lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós erő mobilitását, a stratégia nem irányozza elő európai hadsereg létrehozását. A stratégia célja, hogy összehangolja a tagállamok hadseregeinek képeségeit - mondta Borrell.

Bejelentette továbbá: a szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.

Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak válaszolnia kell tudni erre a fenyegetésre - mondta a főképviselő, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.

"Veszélyben vagyunk, amely azt követeli meg, hogy megfontoltan cselekedjünk.

Nem vagyunk katonai szövetség, de meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat egy kihívásokkal teli és veszélyes világban" - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk
Csehország teljesítette a kötelezettségét

Csehország teljesítette a kötelezettségét

Csehország 2024-ben teljesítette a GDP legalább két százalékának védelmi kiadások fordítására vonatkozó kötelezettségét – tájékoztatott a cseh védelmi minisztérium. Erre a célra a tavalyi évben összesen 177 milliárd cseh koronát, azaz körülbelül 7 milliárd eurót különítettek el. Petr Fiala miniszterelnök a védelmi kiadások növekedését szükségesnek és helyesnek tartja, és nyitott a további emelésről szóló vitára is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.08. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×