A három érintett területen egészen más a helyzet: Dél-Afrikában enyhének tűnik az omikron által okozott hullám tüneteinek összessége, amiért a korábbi megfertőződések és az oltások felelnek. Dániában drasztikus korlátozásokkal, az Egyesült Királyságban pedig rohamtempóban véghez vitt oltási kampánnyal igyekeznek a helyzet súlyossága ellen tenni.

Bár a megközelítések eltérőek, mindegyik országtól van mit tanulnunk, az omikronnal kapcsolatosan ugyanis bár sok a kérdés, de vannak egyértelmű tények is a CNN cikke szerint.

Már nem lehet megállítani

Az kétségtelen, hogy határzárral semmit nem lehet már elérni: az omikron variáns a WHO adatai szerint mintegy 80 országban van jelen, de ahol esetleg még nem mutatták ki, ott is igen valószínű, hogy már benn van, csak nem tudnak róla - fogalmazott a napokban Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

"Az omikron olyan ütemben terjed, amilyet még egyetlen korábbi változatnál sem láttunk. Aggódunk amiatt, hogy az emberek enyhe vírusként kezelik: mostanra bizonyára megtanultuk, hogy ezt a vírust csakis a saját felelősségünkre becsülhetjük alá" - fogalmazott. Hozzátette:

ha esetleg tényleg enyhébb megbetegedést okozna a variáns, a megfertőződések száma révén a felkészületlen egészségügyi ellátórendszerek így is túl lesznek terhelve.

"Úgy képzelem, hogy az omikron hamarosan mindenhol jelen lesz" - mondta Michael Head, az angliai Southamptoni Egyetem globális egészségügyben dolgozó vezető kutatója a CNN-nek.

Hamarosan dominánssá válhat

Az Egyesült Királyságban november 27-én észlelték az első omikronos megbetegedéseket, keddre pedig már a deltát lehagyva domináns törzzsé vált az Egyesült Királyságban. A dán Statens Serum Institute múlt heti becslése szerint mostanra már az omikron válik domináns koronavírusváltozattá országukban.

Az Európai Unión belül január közepére várják az omikron dominánssá válását,

és az Egyesült Államokban is azt feltételezik, hogy idővel a delta helyébe lép az új variáns. Jelenleg még csak az esetek kevesebb mint 3 százalékát adja, az USA-ban a delta a vezető törzs.

Azt ugyanakkor nem tudjuk róla, hogy biztosan enyhébb megbetegedést okoz-e: a dél-afrikai adatok ezt sugallják, ugyanakkor tanulmányok szerint az oltások kisebb védelmet kínálnak az omikronnal szemben, mint a korábbi törzsek ellen. A súlyos megbetegedés kialakulása ellen 70 százalékos maradt például ugyan a Pfizer oltásának hatékonysága, de a tünetes megbetegedések ellen már csak 33 százalékban véd. Kevesebben kerültek ugyanakkor kórházba, mint az első hullámban.

Más országok nem ennyire optimisták: az Egyesült Királyságban, ahol 89 százalék a 12 évesnél idősebb, legalább egy adagot kapott népesség aránya, aggodalommal várják az omikron hatását.

"A világ számos országában vannak olyan emberek, akik még nincsenek beoltva, vagy csak egy adagot kaptak; a szubszaharai Afrikában a legtöbb emberre igaz ez például. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy ezek a népességcsoportok rendelkeznek-e valamiféle védelemmel" - mondja Head.

Az oltás magában kevés

Arra a WHO is felhívja a figyelmet, hogy

nem dobhatjuk el a maszkokat

és egyéb, a vírus terjedésének megakadályozására szolgáló védekezési módszerünket csak a vakcinákban bízva, mert azok önmagukban nem lesznek elegendők. Ezzel párhuzamosan valószínűleg megnő majd a tesztekre való igény is, mivel megugranak a fertőzöttségi számok. Az ugyanakkor valószínűtlen, hogy nagyszabású lezárásokhoz vezessen az omikron kialakította a helyzet.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy bár indokolt lenne lezárásokat bevezetni, politikailag ez nem elfogadható, minden embernek saját felelősségét kell átgondolnia. Teljesen nem zárkózott el egy jövőbeni zárlattól, de tény, hogy az emberek és az országok közt egyre inkább megjelenik az a szemlélet is, hogy a koronavírussal most már együtt kell élni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!