Az Európai Parlamentben jelenlévő, az Európai Néppárttól, tehát a mainstream jobboldali pártól jobbra álló pártok körében két nagy csoportosulás van: az Európai Identitás, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták politikai csoportja. Utóbbi a lengyelek, előbbi alapvetően a franciák és az olaszok dominálják. Ha ez a két, nagyjából 70-70 fővel rendelkező csoport összefogna a Fidesz delegációjával, akkor a harmadik legnagyobb politikai csoporttá nőhetné ki magát az Európai Parlamentben – mutatott rá Feledy Botond. Az időzítés pedig azért fontos, mert az Európai Parlament működésében félidőben, tehát 2022 januárjában számos helyet újraosztanak az európai parlamenti elnökséggel bezárólag. „Azért számít a politikai csoport, frakció mérete, mert ez alapján kaphatnának különböző helyeket és finanszírozást” – magyarázta a szakértő.

A külpolitikai elemző elmondása szerint a legnagyobb törés a lengyel kormány delegációja, illetve a franciák és az olaszok között húzódik, miután súlyos különbség van az Oroszország-percepciójukban, amin könnyedén elbukhat az összefogás. Ráadásul az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportja, amelyben korábban a britek is helyet foglaltak, az EP-ben egy elfogadott csoport, tehát vannak pozícióik, míg az identitás csoport egy kicsivel szélsőségesebbnek számít, így legfeljebb a szükséges helyeket kapják meg, mert a partvonalon igyekeznek tartani őket. Tehát Varsó részéről jogos az aggodalom, hogy az egyesüléssel egyszerre nem kerülnek-e ők is kijjebb az Európai Parlamenti működésből, és egyáltalán, milyen következményekkel járna ez az összefogás a mainstream pártok viselkedése részéről.

Feledy Botond látványos döntésnek értékelte, hogy az olasz képviselet Matteo Salvinivel az élén nem jelent meg Varsóban, ahogyan azt is, hogy Marine Le Pent hangos kritika fogadta tüntetők részéről a lengyel fővárosban. Utóbbival kapcsolatban érdemes tudni, hogy néhány évvel korábban mind Jaroslaw Kaczynski, mind Orbán Viktor meglehetősen kritikus volt még a Le Pen-vezette francia szélsőséges mozgalommal, a Nemzeti Tömörüléssel, mostanra azonban úgy tűnik, hogy „megkóstolták ezt a politikai lehetőséget, de végül is nem tudtak áttörést elérni és nem született meg az egyébként még múlt héten is nagyon várt és valószínűnek tartott együttműködés a pártok között”.

A külpolitikai elemző végezetül arra is kitért, hogy a nagyok mellett természetesen kisebb nyugat-európai jobboldali, konzervatív pártok is megjelennek az egyesülésben, így például a német AfD is, de miután ezek egy fokkal kisebb jelenléttel bírnak az Európai Parlamentben, a mostani találkozón is kisebb volt a súlyuk. Ugyanakkor a hangjuk nem feltétlen kisebb, és ezért azokat az ellentéteket, amik megjelennek a „nagy játékosok” között, tovább tudják hangsúlyozni. Hollandiában például (amely ország utasszállítóját lelőtték rengeteg holland utassal a fedélzeten) egészen más Moszkva és az ukrán háború értelmezése, ahogyan az európai jövőnek vagy Brüsszelnek a kritikájában is más hangot ütnek meg pozitív befizetőként, mint a nettó haszonélvező kelet-európai tagok – sorolta a szakértő.

Idővel minden esély megvan

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a varsói találkozó valódi jelentősége abban volt, hogy a pártok hitet tettek a közös, összehangolt fellépés mellett a számukra értékes ügyekben, úgymint például a migrációnak, az európai egyesült államok eszméjének és az uniós jogalkotás önkényes értelmezésének az elutasítása. Rotyis Bálint hozzátette: az elkezdődött érdemi közös politika fontos lépés abba az irányba, hogy a pártok még inkább megismerjék egymást, a politikusok pedig egymás munkamódszerét és viselkedését, ami végül oda is vezethet, hogy a pártok intézményi formában is megjelenhetnek, például akár egy közös pártcsalád formájában. A frakcióalapítás szempontjából pedig az a fontos, hogy a 2024-es EP-választáson már szervezetten tudjon ez a politikai erő megjelenni – magyarázta.

Azzal kapcsolatban, hogy az eddig a szövetség létrehozását talán a legharcosabban képviselő olasz Liga és az Olasz Testvérek vezetői távol maradtak a varsói csúcstól, Rotyis Bálin emlékeztetett: az európai politikai tér rendkívül bonyolult, miután nagyon sokféle párt és politikus alkotja, akik között lehetnek – pillanatnyi – ellentétek, nézeteltérések, amelyek a jelenleg létező pártcsaládokon és frakciókon belül is megvannak. És ugyanez a helyzet, amikor valakik egy új pártcsaládot szeretnének létrehozni – tette hozzá a Nézőpont munkatársa.

Fontos kérdésnek nevezte azt, hogy van-e kellő kötőerő a konfliktusok legyűréséhez. Ebből a szempontból pedig Orbán Viktornak lehet kiemelt szerepe, hiszen ő az, aki régóta részese az európai politikának, mindenkit ismer és jó kapcsolatokat tudott kiépíteni még olyanokkal is, akikkel nem feltétlenül ért egyet – mondta Rotyis Bálint. „Ilyen értelemen mind az olaszok, mind a lengyelek között a személyes kapcsolatot Orbán Viktor minden bizonnyal tudja majd kezelni, megoldani” – fogalmazott.