A választott stratégia a kereskedelemre és a mindennapi életre gyakorolt hatásai tagadhatatlanok, ennek ellenére sem tervezik, hogy változtassanak azon. A The Guardian cikke szerint a tengerparti bárokban hétvégén nagy az élet, mivel a belföldi turisták itt töltik idejüket, de nincsenek külföldiek, akik hét közben is megöltetnék a vendéglátóhelyeket, ami esetleg kompenzálhatná a nyári, három teljes hónapon át tartó lezárás miatti bevételkiesést.
A vendéglátóhelyekre ezen túl az ellátási lánc problémái is hatást gyakoroltak: nem tudnak például majonézt vagy tortillát honnan beszerezni. Miközben a világ legtöbb országa mostanában dönt úgy, hogy feladva korábbi elveit inkább megpróbál együtt élni a koronavírussal, Tajvanon nincsenek hasonló tervek.
A számok jól alakultak
A pandémia első másfél évében, miközben a vírus szinte a világ összes részén tombolt, a helyiek biztonságban éltek.
A 23,5 milliós lakosságú országban az esetszám hétfőre 16 445-ig nőtt, és életüket is mindössze 847-en vesztették a betegség miatt.
A határok továbbra is zárva vannak, a karantént szigorúan veszik, a maszkviselés széles körben kötelező és a kontaktkutatás is alapos.
Mostanra viszont elbizonytalanodtak a stratégia további sikerében.
Az országban ugyanis azt kezdik érezni, lemaradhatnak, ha továbbra is ragaszkodnak az eddigi sikerstratégiához.
Tajvan Kína és Hongkong mellett azon kevesek egyike, akik
nem próbálkoznak a koronavírussal való együttéléssel.
Más országok esetében a nyitás az esetszámemelkedés mellett a gazdaság bizonyos fokú fellendülésével is járt, miközben a határzár ellehetetleníti a nemzetközi turizmust, hátráltatja a kereskedelmet és nehezíti az ellátási lánc működését.
Még a légipostával érkező küldemények egy része sem érhet célt, és családokat szakítottak ketté, most már évekre. Az országba való belépés tilalma alól ugyanis a külföldi házastársak vagy gyerekek sem képeznek kivételt. A közelmúltban enyhítettek ugyan a tilalmon, de csak a tajvani állampolgárságúak hozhatják be az országba családjukat. Ez azt jelenti, hogy ha egy külföldi állampolgár ragadt Tajvanon, a partnere nem láthatta őt továbbra sem.
A vállalkozások is megsínylik a stratégiát
Az Economist Intelligence Unit júliusi jelentése szerint az ázsiai országokban alkalmazott zéró Covid megközelítés egészségügyi és gazdasági előnyökkel járt, és ahol alkalmazzák, ott népszerű.
"Ha a világ többi részén is hasonló megközelítést alkalmaznának, a zéró Covid fenntartható stratégiának bizonyulhatna"
- áll a jelentésben. De nem tették, így ez a megközelítés életképtelenné válik, amint a világgazdaság újraindul, állapította meg a jelentés.
Néhány tajvani székhelyű, a globális piacra támaszkodó vállalkozás el is kezdte vizsgálni a gyártás áthelyezését a szigetre, mivel nem tudni, mikor enyhül a helyzet, mivel nem mutattak be világos ütemtervet a lakosoknak.
Jelenleg minden az országba belépőnek karanténba kell vonulnia egy kijelölt szállodában vagy kormányzati létesítményben, majd további egy hetet kell eltöltenie korlátozott elkülönítéssel. A házi karantén megszűnt, miután Tajvan egyetlen jelentős delta-kitörése Pingtung megyében egy házi karanténhoz kapcsolódott.
Kétszer oltottból van kevés
A nyitás útjában az átoltottság áll: míg egy adagot már a lakosság 73 százaléka kapott, kettőt alig több mint harmada. Nehezen jutnak hozzá nyugati vakcinához: adományok mellett saját gyártású oltóanyaggal tudnak ezen segíteni.
Si-csung Sen egészségügyi miniszter szerint egyelőre nincs kilátásban a zéró Covid szemlélettől való elrugaszkodás, bár arról is beszélt, hogy a szigetnek fel kell készülnie a jövőben a járvánnyal való együttélésre is.
Ez azonban akár három évbe is telhet.
Az emberek félnek is a nyitástól. Amint azt egy helyi közösségimédia-felhasználó írja: még oltások után sem lelkesednek a nyitástól, tartanak a haláltól, nem szokták meg úgy a járvány valóságát, mint más országok lakosai. A zéró Covid hosszú távon azonban nem fenntartható: a megfelelő átoltottsági arány elérése után a szakértők szerint változtatni kell, de gondos tervezéssel.