Egy hétig tartó földrengésraj és felszínemelkedés után kezdődött vulkánkitörés La Palma szigetén szeptember 19-én, és ez azóta is a médiaérdeklődés középpontjában van. A sziget déli részén húzódó Cumbre Vieja hegygerinc nyugati oldalában hasadt fel a föld és egy héten keresztül több száz méter magasra csapó lávaszökőkút, sötét vulkáni hamufelhő és házakat leromboló lávanyelvek tartották izgalomban az embereket. Ehhez társult még a – tegyük hozzá nem megalapozott – félelem egy hatalmas megaszökőárat okozó lejtőcsuszamlástól. Ennek ellenére le kell szögezni, ez nem tartozik a nagy vulkánkitörések közé és követi a szigeten korábban zajlott vulkáni működések jellemzőit - hívta fel a figyelmet Harangi Szabolcs.

Az MTA levelező tagja, egyetemi tanár szerint ugyanakkor a riadalom nagy, és sokan katasztrófaként élik meg az eseményeket. Tény, hogy több mint 600 házat rombolt le a láva, vasárnap elpusztult Todoque település bűbájos temploma is. Ilyenkor óhatatlanul a természet dühe, vad csapongása kerül vád alá. Miért ilyen dühös a természet, miért vannak természeti katasztrófák? - kérdik sokan.

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója szerint le kell szögeznünk,

nem a vulkán van rossz helyen.

E területen több százezer év óta zajlanak vulkánkitörések, La Palma pedig a Kanári-szigetek vulkanológiailag egyik legaktívabb helyszíne. Az 1400-as évek közepe után jöttek sorban a kitörések: 1585, 1646, 1677, 1712, majd egy hosszabb szünet után 1949, 1971 és ötven év után 2021. Most szinte pontosan ott történik vulkánkitörés, ahol 1949-ben folyt láva az óceánba, ez előtt pedig ugyanígy az 1400-as években. Mondhatni, nincs jogunk semmin meglepődni, ez a vulkánok szigete.

Jön azonban a viszonválasz: jó, de mennyi ház elpusztult, micsoda kár történt! Természetesen minden értékben esett kár szomorúságot okoz, de ott van a mérleg serpenyőjében az is, hogy nem volt áldozata, még csak sebesültje sem a vulkáni működésnek. Mindez pedig a vulkanológusok és a helyi polgári védelem szakszerű munkájának és a lakosság együttműködésének az eredménye - emelte ki a szakember.

Katasztrófa a vulkáni működés okozta rombolás? Harangi Szabolcs emlékeztet, már nagjyából egy évtizede megjelent tanulmányában írt arról, hogy a XXI. század egyik nagy kihívását a vulkanológusok felé az adja, hogy a hihetetlen gyorsan növekvő népsűrűség miatt egyre nő a vulkáni veszély, ami most már közel 800 millió embert érint, azaz a Föld lakosságának mintegy 10 százalékát. Nagy kihívás az, amiről még nincs korábbi tapasztalat, hogy mi lesz, ha egy milliós metropolisz mellett tör ki egy hosszan szunnyadó vulkán? Új-Zéland legnagyobb települése egy olyan vulkáni mezőre épült, ahol utoljára 600 éve volt vulkáni működés.

Mi lesz, ha például Auckland főterén indul egy vulkánkitörés?

Az elmúlt években minderre érkeznek a figyelmeztető jelzések. 2014-ben a Zöld-foki szigeteken lévő Fogo kitörése pusztított el számos települést. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten a kertekben hasadt fel a föld és indult lávaöntő kitörés, több száz házat és egy paradicsomi tengerpartot elpusztítva. Idén a kongói Nyiragongo vulkán oldala nyílt meg és gyorsan mozgó lávaár tört be Goma város utcái közé. Lávanyelvek nyaldosták Guatemalában a Pacaya tűzhányó közeli települések házait is - sorolta az MTA levelező tagja.

Mi van itt, mit csinálnak a vulkánok?

Ne haragudjunk rájuk, ez nem a természet bűne

– írja Harangi Szabolcs. A Fogo széles kráterének közelében az elmúlt évtizedekben jelent meg egyre több épület és még egy múzeum is. A hawaii Nagy-szigeten új házak sokasága épült oda, ahol 1950-ben jelentős lávaöntés volt. Goma városa rohamléptékben terjeszkedik, házak ezrei kúsznak fel a tűzhányó oldalán, noha 1994-ben és 2002-ben is emberéleteket oltott ki, házakat rombolt le a sebes lávafolyam. La Palma se kivétel, lássuk be, hiszen olyan területen zajlik a vulkáni működés és ugyanúgy, ahogy erre már volt példa.

Mit lehet tenni? Nehéz erre tanácsot adni, hiszen a terjeszkedés megállíthatatlan – közölte a vulkanológus-geológus. Ráadásul, ha évtizedekig nem történik pusztító természeti esemény, akkor nagyobb nyugalommal történik az emberi terjeszkedés. Vélhetően így lesz ez most is, hiszen máris elhangzanak az ígéretek, hogy „mindent újraépítünk”. A szakemberekre nehezedő nyomás pedig ezzel nő, hiszen a pontos vulkáni veszély előrejelzésnek egyre nagyobb szerepe, erre egyre nagyobb az igény. A háborúra pedig a békeidőben kell készülni - teszi hozzá.

A vulkáni működés nagyobb hatékonyságú előrejelzéséhez, a veszélykezeléshez az kell, hogy akkor is folyjanak a vulkanológiai kutatások, amikor éppen nincs vulkáni működés, nincs vulkáni veszély. Mert ez ad lehetőséget éles helyzetben a gyors és helyes döntésekre, ez nevelhet ki jó szakembereket és ahogy látjuk, erre egyre nagyobb a szükség. Szükség van arra is, hogy szakszerű ismereteket kapjon a lakosság, mert akkor tud vészhelyzetben gyorsan és jól cselekedni. Ne haragudjunk a vulkánokra, értsük meg jobban működésüket, mert együtt kell élni velük – fejtette ki az egyetemi tanár.