INFORÁDIÓ
2021. szeptember 20. hétfő
Friderika

brexit

euróai bizottság

nagy-britannia

Észak-Írország

Flags of the United Kingdom and the European Union.Brexit concept.

Brüsszel kész gesztust tenni London felé, de engedményt nem

Infostart / Fóris György

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy felfüggesztette a brit kormány ellen indított kötelezettségszegési eljárást, amit a brexitmegállapodás északír jegyzőkönyvének végre nem hajtása – az átmeneti mentesség egyoldalú önkényes meghosszabbítása – miatt indított.

Brüsszelben hangsúlyozták, hogy a március végén indított eljárás felfüggesztésével a „feszültség csökkentését” és az eredményes tárgyaláshoz szükséges „légkör további romlásának elkerülését” akarták elérni. Bizottsági illetékesek ugyanakkor azt is értésre adták, hogy a jegyzőkönyv újratárgyalásától továbbra is elzárkóznak.

Lord David Frost, a Johnson-kormány brexitügyi minisztere múlt hét elején jelentette be a brit parlament alsóházában, hogy – a brit északír tartomány és Nagy-Britannia többi része között az Ír-tengeren határellenőrzést és vámvizsgálatot megkövetelő – északír jegyzőkönyvről bebizonyosodott, hogy végrehajthatatlan. Lord Frost szerint ellenkező esetben oly mértékű károk keletkeznek az északír áruellátásban és üzleti folyamatokban, amelyek gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt felvállalhatatlanok.

London ezért elkerülhetetlennek tartja a jegyzőkönyv újratárgyalását.

Ennek híján nem lát más megoldást, mint a brexitmegállapodás 16. pontjához folyamodni, amely elviekben lehetővé teszi, hogy az aláíró felek bármelyike felfüggesztheti a végrehajtást – így most brit részről a határellenőrzés teljesítését –, ha bebizonyosodik, hogy az súlyos gazdasági és társadalmi károkat okoz.

Brit részről külön jegyzékben ismertették, hogy minimálisan mit tartanak szükségesnek megváltoztatni az alig néhány hónapja aláírt jegyzőkönyvben. Így a követelések között szerepel a luxembourgi Európai Bíróság illetékességének kizárása a jegyzőkönyv értelmezéséből, valamint, hogy ne kelljen határellenőrzést folytatni olyan kereskedelmi ügyleteknél, amelyeknél a szállító szavatolni tudja, hogy a végső eladás Észak-Írországban történik, és nincs szó európai uniós értékesítésről.

A követelések kapcsán a brüsszeli alapállás ezzel szemben az, hogy

ugyanezen kitételeket ugyanezzel a kormánnyal – sőt, Frost személyében az utolsó hónapokban ugyanazon tárgyaló küldöttséggel – véglegesítették,

így bármilyen újratárgyalás elfogadhatatlan.

Ami a konkrét felvetéseket illeti – mint az EU-bíróság „lehagyása”, valamint a határellenőrzés bemondásra történő "ejtése" –, ezek bizottsági források szerint eleve kizártak.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy az uniós hozzáállásban nincs semmi új. Mindig is tudni lehetett például, hogy EU-szerződésekhez kötődő megoldásoknál (márpedig az északír jegyzőkönyv azon részénél, amelyik Észak-Írországban az EU belsőpiaci szabályozást tekinti érvényesnek a brit kilépés után is, ez a helyzet) EU-oldalon egyedül az Európai Bíróság ítéletét tekintik mérvadónak.

Ráadásul ez a vonatkozás még csak ellátási problémákat sem idéz elő, pusztán elvi – szuverénitásvédelmi – megfontolások állnak a követelés mögött, egy olyan kérdésben, ami ugyanígy ismert volt az aláírás pillanatában is.

Ugyancsak EU-érvelés szerint az északír értékesítés előzetes deklarálása sem oldja meg azt a problémát, hogy ha emiatt nem ellenőrzik az érkező terméket, és azok között az uniós előírástól eltérő (például génkezelt) akad, akkor utóbb ellenőrizhetetlenné válhat, hogy ebből a nyitott ír–északír határon végül mennyi jut át mégis a tényleges EU-belsőpiaci területre, ahol elvben tilos lenne a forgalmazásuk.

Minderről írta azt a brit Financial Times a napokban, hogy igazából a Johnson-kormány mindig is tudta, hogy mit jelent majd az északír jegyzőkönyvben elfogadott határellenőrzés, de mindig elzárkózott attól, hogy ezt nyilvánosan is elismerje. Most, hogy immár maguk az éritett északírek – közülük különösen harciasan a brit koronához lojális unionisták – olvassák mindezt a szemére, hirtelen a látszólag „támadt nehézségekre” hivatkozva az egész egyezséget London ejtené, és még azt is elvárná, hogy ebben az EU partner lesz.

Valójában a Johnson-kormány mindezzel csak annyit ér el, hogy a világ szemében Nagy-Britannia aláírása egy nemzetközi szerződésen nem ér semmit – vonta le a következtetést a Financial Times.

Amihez a brit lap a mostani fejleményről tudósító írása végén egy brüsszeli diplomatát idézve még annyit tesz hozzá: a brit kívánságok teljesítése, mint a határellenőrzés feladása, mindenekelőtt „egy jókora adag bizalmat feltételez. De mostanra éppen a bizalom szállt EU-oldalon teljesen.”

Nyitókép: egal/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018