Erről az államfő újságíróknak beszélt egy humanitárius kérdésekkel foglalkozó fórumon - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

"Jelenleg aktívan zajlik az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló törvény kidolgozása. Nem kisebbségek, hanem közösségek! Mert Ukrajnában egyetlen nemzetiség sem érezheti magát kisebbségnek, kevésbé fontosnak, kevésbé védettnek vagy kevésbé boldognak. Senki sem lehet kisebbségben, mert mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk" - hangoztatta Zelenszkij, kiemelve, hogy minden nemzeti közösségnek "az ukrán társadalom szerves részévé kell válnia hagyományaik és identitásuk elvesztése nélkül".

Kifejtette, hogy

nem szereti a "nemzeti kisebbség" kifejezést.

"Már államfővé válásom előtt megértettem, hogy ez úgy hangzik, mintha az ember egyenlőtlennek érezné magát." Hangsúlyozta, hogy az alkotmány szerint az ukrán nép Ukrajna összes állampolgárából tevődik össze, tekintet nélkül azok nemzetiségére.

Zelenszkij elmagyarázta, hogy a nemzeti közösségek és az őshonos népek között az a különbség, hogy az őshonosnak minősített krími tatárok vagy a krimcsákok számára nincs Ukrajnán kívül más állam, ahol nyelvüket és hagyományaikat védenék. Például az oroszok, a románok, a zsidók vagy a görögök viszont az ukrajnai nemzeti kisebbségek közé tartoznak, mert "e népek hagyományait más államok ápolják". "Ukrajnának meg kell védenie a nyelvet, a hagyományokat, a vallást és az őshonos népeket, valamint az úgynevezett nemzeti kisebbségeket, vagyis más szóval a nemzeti közösségeket. Ezért lesz törvény nemcsak az őshonos népekről, hanem a nemzeti közösségekről is. Ez védeni fogja a nemzeti közösségek jogait" - szögezte le az elnök, ugyanakkor arra nem tért ki, mikorra várható ennek a törvénynek a parlamenti elfogadása.

Az őshonos népekről július 1-jén elfogadott törvényt ért oroszországi bírálatokra reagálva Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán alkotmány szerint vannak Ukrajnában nemzeti kisebbségek és őshonos népek. Az utóbbiakról szóló törvénynek pedig védenie kell őket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is - tette hozzá.

Orosz részről mások mellett Vlagyimir Putyin elnök is több ízben bírálta az őshonos népekről szóló ukrán jogszabályt. Egyszer azt mondta, hogy a törvény az embereket Ukrajnában "őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt", másszor pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította a jogszabályt. Kijev mindezt határozottan visszautasította, önkényesnek nevezve az orosz elnök értelmezését.

Magyar részről többször elhangzott az a kérés, hogy az Ukrajnában élő magyarokat is sorolják az őshonos népek közé.

Legutóbb Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke június 10-én kérte ezt levélben az ukrán államfőtől. Kijev ezt rendre azzal utasította el, hogy a magyar kisebbségnek van anyaországa, amely nyelvét és hagyományait védi, ezért több más nemzetiséggel együtt nem sorolható az őshonos népek kategóriájába. Ugyanakkor minden alkalommal elhangzott az ígéret, hogy készül a törvényjavaslat, amely a nemzeti kisebbségek jogi védelmét biztosítja Ukrajnában.