Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump amerikai elnök videokonferencia keretében beszél az amerikai hadseregben szolgáló katonákkal a hálaadás napja alkalmából 2020. november 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Donald Trump beperelte a Facebookot, a Google-t és a Twittert

Az előző amerikai elnök keresetet indított a Facebook, a Google és a Twitter, illetve a három internetes óriásvállalat vezérigazgatója ellen, amiért szerinte jogellenesen letiltották a fiókjait.

A miami kerületi bíróságon szerdán benyújtott perirat szerint a szóban forgó cégek megsértették a szólásszabadság jogát, amelyet az amerikai alkotmány első kiegészítése garantál.

Trump csoportos keresetet kíván indítani, azaz más letiltott felhasználók érdekeit is képviselné, hangsúlyozva, hogy ezek az oldalak tisztességtelenül elnémítják a konzervatív hangokat. Kijelentette: bárki a "cenzúra" áldozatává válhat, ha ezt még vele is megtehették.

A korábbi elnök a három vállalatot és vezérigazgatóikat is beperelte, a Facebookot és Mark Zuckerberget, a Twittert és Jack Dorseyt, illetve a Google-t és Sunder Pichait, s fiókjai gyors helyreállítását követelte.

"Történelmi győzelmet fogunk aratni az amerikai szabadságért és a szólásszabadságért" - emelte ki Trump a New Jersey állambeli Bedminsterben található golfpályáján tartott sajtótájékoztatóján.

Az érintett techcégek egyelőre nem kommentálták a történteket.

A Facebook, a Twitter és a YouTube azután tiltotta le Trump fiókjait, hogy az akkori elnök hívei egy gyújtó hatású beszédét követően megostromolták az amerikai törvényhozás épületét január 6-án. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. Az összecsapásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump sohasem ismerte el vereségét, s arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták.

Nem sokkal később 36 amerikai állam és a szövetségi főváros, Washington ügyészsége bejelentette, hogy pert indítanak a Google ellen, mert úgy vélik, hogy a techóriás a trösztellenes törvényt megsértve követel 30 százalékos díjat a Play Store-ból letölthető alkalmazások készítőitől a vásárlásokból és az előfizetésekből.

A perirat szerint a Google kizárólagos szerződésekkel, műszaki korlátozásokkal és "félrevezető" biztonsági figyelmeztetésekkel szorította ki a konkurenciát az Android-appok piacáról.

A vádhatóság szerint ezzel csökkent a kínálat és emelkedtek az árak, aminek a fogyasztók látták kárát.

"A Google évek óta az internet kapuőre, de újabban már digitális eszközeink felett is befolyásra tör, ami miatt mindannyian többet fizetünk a nap mint nap használt alkalmazásokért. Ismét annak lehetünk tanúi, hogy a Google a piac uraként törvényellenesen eltiporja a konkurenciát és milliárdos profitra tegyen szert" - fogalmazott közleményében Letita James New York-i ügyész, akit a The Hill című washingtoni hírportál idéz.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×