Infostart.hu
eur:
361.44
usd:
307.07
bux:
138818.03
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyugdíjasok széken ülve várják, hogy beoltsák őket a német-amerikai fejlesztésű Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával egy klinika udvarán felállított sátorban Johannesburg közelében 2021. május 24-én. Dél-Afrikában június végéig 5 millió idős embert szeretnének beoltani.
Nyitókép: MTI/AP/Themba Hadebe

Afrikában most kellene igazán az oltás

Egyre több jele van a harmadik hullám beköszöntének, miközben az oltásínség nem csökken a kontinensen.

Nyolc afrikai országban is harminc százalékkal emelkedett egy hét alatt a felfedezett koronavírusos esetek száma: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nagyobb szükség van vakcinára a kontinensen most, mint valaha volt.

"A harmadik hullám veszélye Afrikában valós és egyre nő. A prioritásunk egyértelmű - kulcsfontosságú, hogy gyorsan juttassunk vakcinát a súlyos megbetegedések és halálozások magas kockázatának kitett afrikaiak részére" - mondta Matshidiso Moeti, a világszervezet afrikai regionális igazgatója.

A szervezet szerint 14 afrikai országban emelkedő a felfedezett új esetek száma, ezek közül emelkedik ki nyolc ország azzal, hogy közel harmadával több friss fertőzöttet fedeztek fel az elmúlt egy hétben a korábbinál, írja a The Guardian.

Nagyon elmaradtak

"Számos Afrikán kívüli ország oltotta már be a kiemelten fontos csoportokat, ők épp a gyerekek beoltását fontolgatják, miközben az afrikai országok még arra sem képesek, hogy a magas kockázatú csoportok második adagjait beadják" - mondta Moeti.

Eddig 50 ország 50 millió adagnyi vakcinát kapott a kontinensen, melyből 31 millió adagnyit sikerült beadni.

Az 50 ország össznépessége eközben félmilliárd fő fölött van. A szakértők most attól tartanak, az indiainál is rosszabb helyzet alakulhat ki a kontinensen, ahol sok olyan ország található, melynek egészségügyi ellátórendszere sokkal gyengébb az indiainál is.

A kontinensen eddig 5 millió ember kapta el a vírust a hivatalos adatok szerint, és 130 ezren haltak bele a szövődményekbe. Szintén szakértők úgy vélik, ezek az adatok súlyosan alábecsülik a valóságot.

A COVAX-nek mindeközben töredékét sikerült csak teljesíteni annak, amit ígért, kevés oltást tudott Afrikába juttatni. A húszmilliós Burkina Fasóba 115 ezer adagot, Ruandába és Togóba pedig 100-100 ezer adagot tudtak szállítani a közelmúltban. Angolában, Namíbiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is egyre nő a fertőzések száma, az utóbbi országban 32 parlamenti képviselő és az elnök számos tanácsadója belehalt a koronavírusba. Dél-Afrikában, ahol az eleve döcögős immunizálás ütemén tovább rontott, hogy a Janssen-oltást készítő gyárban rendellenességekre bukkantak, szintén emelkednek az esetszámok. Ugandában 131 százalékos az esetszámugrás, az esetek súlyosabb és többen is halnak bele a fertőzésbe, mint az első hullámban.

Törékeny az egészségügy

A kontinensen átlagos az is, hogy nincs elegendő kórházi ágy és oxigén: egy felmérés szerint a vizsgált 23 afrikai ország közül a legtöbben

100 ezer főre egyetlen intenzív ágy jut,

és az intenzív ágyak harmadához tartozik csak lélegeztetőgép. Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban vagy Németországban 25 intenzív ágy jut 100 ezer lakosra. A kórházi kezelés túlélési aránya sem túl jó: egy 10 országban készített, 3000 fős felmérés szerint azok közül, akik a vírus miatt kerülnek kórházba, az érintettek fele 30 napon belül meghal.

Mindezek fölött a szegénységen is sokat ront a koronavírus: a Pew Research Center számításai szerint világszerte 131 millióan szegényednek el a pandémia miatt, Afrikában pedig már az 1,14 milliárdos lakosság 494 millió tagja a járvány 2020-as kezdete előtt is így élt. Ez az adat mostanra 40 millióval nőtt.

Adományozásra buzdít az Unicef

Az Unicef eközben arra figyelmezteti a G7-országokat, hogy adományozzák el vakcinafeleslegüket, különben végül meg kell majd semmisíteniük az értékes adagokat. Lily Caprani, a szervezet vakcinázásért felelős vezetője arról beszélt, egy ponton fontos lesz beoltani a gyerekeket is, de előbb azokat kell immunizálni, akik veszélyeztetettek, éljenek a Föld bármely pontján.

Az Unicef már most szállít oltást szegény országoknak, de 190 millió adaggal kevesebb fölött rendelkezik, mint amennyit azonnal szét is tudna osztani, írja a BBC. A szervezet által a G7-országoknak ( Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az USA) hamarosan annyi oltása lesz, hogy nem fog nehézséget okozni a rendelkezésükre álló mennyiség ötödét augusztusig eladományozni. Ez 150 millió adagot jelentene a COVAX számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Megnyílt a Hormuzi-szoros – Mutatjuk a tőzsdei reakciókat!

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin - meredek zuhanásba kapcsolt a Brent olaj ára és a földgáz is, illetve emelekdni kezdtek a tőzsdék délután, miután Irán külügyminisztere bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül a tűzszünet hátralévő időszakában minden kereskedelmi hajó számára a közlekedés teljes mértékben nyitottnak minősül.  A hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának - ez ma meg is történt. Ráadásul Magyar Péter ma a Parlamentben bejelentette, hogy a Richter is meg fogja keresni "hasonló ügyben", vélhetően az MCC-nek kifizetendő osztalékra utalva. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×