Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Portóban 2021. május 8-án. A találkozó második munkanapjának középpontjában a koronavírus okozta világjárvány megfékezése, valamint az európai szociálpolitikai kérdések szerepelnek.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Violeta Santos Moura

Az EU nem a vakcinaszabadalmakat akarja, hanem a gyártás felgyorsítását

Az Európai Unió a hétvégi csúcs után is kitartott amellett, hogy a világ szegényebb országaiban az oltottság gyors növelése nem a vakcinaszabadalom felszabadításával, hanem a termelés fokozásával érhető el.

A hétvégi portói uniós csúcsról származó értesülések egybehangzóan arra utalnak, hogy mind EU-intézményi, mind pedig tagállami oldalon fenntartással fogadták Joe Biden amerikai elnök kezdeményezését a vakcinák szabadalmának felszabadításáról.

A csúcsot követő különböző politikai nyilatkozatok mindezt elsősorban azzal indokolták, hogy a szabadalom feloldásától a gyártásig még legalább egy év, de inkább több telne el, miközben a világ elmaradottabb felében azonnali ellátásra van sürgetően szükség.

„Szabadalomfeloldás egyetlen kapszula vakcinát sem eredményezne a belátható jövőben az oltószerre váró országokban”

– hangsúlyozta sajtóértekezletén Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és szinte minden további vélemény is ezt a vonalat képviselte.

„Nem a szellemi tulajdon a kulcs, hanem a gyártás” – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, és Charles Michel európai tanácsi elnök is azzal érvelt, hogy nem Biden javaslata kínálja a mindent megnyitó „aranykulcsocskát”.

Hétfőn a történet folytatásaként brüsszeli uniós szakértők arra is emlékeztettek, hogy a szabadalom ismertté tétele nem jelenti még a gyártási technológia átadását is, azaz önmagában a szer „titka” nem teszi lehetővé már másnapi gyártását, ehhez további hosszadalmas lépesekre van szükség. Ráadásul a folyamat feltételezi a gyártókapacitás meglétét és a mindezt működtető munkaerő kiképzését is. Ez idő, a szerek pedig most kellenek – mutattak rá többen is.

Az EU-Monitor egyúttal arra is emlékeztetett, hogy brüsszeli aggályok szerint a szellemi tulajdon átengedésének kikényszerítése minden bizonnyal komoly zavart okozna általában is a globális ellátóláncban.

„Az mRNS alapú oltóanyagok esetében például nem is egy, hanem 80-100 szabadalomról van szó” –

jegyezte meg a brüsszeli hírportál.

Angel Merkel berlini sajtóértekezletén egyúttal kimondta azt, a láthatóan sokak fejében motoszkáló további szempontot is, hogy az adott körülmények között a szabadalmak közzététele – mindenekelőtt a nem vírusvektor alapú, hanem a védelmet erősítő „géneknek” üzenő, teljesen újszerűnek számító oltóanyagok esetében – elsőre

nem az afrikai rászorultaknak, hanem csak a kínai gyártóknak kínálna azonnali technológiai, nem csekély kereskedelmi, és még több politikai hozadékot.

Biden felvetését az EU vezetői ennek ellenére nem söpörték le az asztalról, hanem udvarias formában visszadobták a labdát Washington térfelére, hangsúlyozva, hogy „várják az amerikai kormány konkrét javaslatát”. A hétvégéig ismertté vált amerikai kezdeményezés ugyanis egyelőre csak általánosságban beszélt a szabadalommegosztás elvi lehetőségéről, de sem annak lehetséges konkrét formájáról, sem feltételeiről, ütemezéséről, vagy az érintett résztvevők lehetséges köréről nem hangzottak el amerikai részről utalások.

Cserébe európai részről rövid úton

vissza is üzentek Washingtonba, szorgalmazva a vakcinaexport amerikai tilalmának a feloldását.

Mint Macron fogalmazott, „a CureVac-szer európai gyártásának legfőbb akadálya pillanatnyilag az, hogy számos amerikai komponensének európai eladását egyelőre tiltja az amerikai kormány”.

Von der Leyen ennek kapcsán sietett hangsúlyozni, hogy a „nyugati demokráciák közül eddig egyedül az EU” szállított nagy tételben oltóanyagot a világ többi részébe. Emlékeztetett, hogy uniós oldalon eddig 400 millió adag vakcinát gyártottak, ennek felét „a világ 90 különböző országába” szállították. A legfrissebb termésben 600 ezer dózist például a Nyugat-Balkánra – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Koji László az Arénában: az építőipar képes 800 ezer forintos négyzetméteráron dolgozni

Koji László az Arénában: az építőipar képes 800 ezer forintos négyzetméteráron dolgozni

Tíz magyarból kilenc új lakásban szeretne élni, de nincs pénze rá, pedig a magyar építőipar képes lenne évente 25 ezer új otthont felhúzni. Ennek a fele sem készül el, még a legoptimistább becslés szerint sem. Ezt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. Koji László arról is beszélt, miért közelítette meg a budapesti új lakások négyzetméterenkénti ára a 2 millió forintot, mitől lehetne olcsóbb. Azt is várja az építőipar, hogy mi lesz az Otthon Start után.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×