Infostart.hu
eur:
363.74
usd:
317.6
bux:
145080.86
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Portóban 2021. május 8-án. A találkozó második munkanapjának középpontjában a koronavírus okozta világjárvány megfékezése, valamint az európai szociálpolitikai kérdések szerepelnek.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Violeta Santos Moura

Az EU nem a vakcinaszabadalmakat akarja, hanem a gyártás felgyorsítását

Az Európai Unió a hétvégi csúcs után is kitartott amellett, hogy a világ szegényebb országaiban az oltottság gyors növelése nem a vakcinaszabadalom felszabadításával, hanem a termelés fokozásával érhető el.

A hétvégi portói uniós csúcsról származó értesülések egybehangzóan arra utalnak, hogy mind EU-intézményi, mind pedig tagállami oldalon fenntartással fogadták Joe Biden amerikai elnök kezdeményezését a vakcinák szabadalmának felszabadításáról.

A csúcsot követő különböző politikai nyilatkozatok mindezt elsősorban azzal indokolták, hogy a szabadalom feloldásától a gyártásig még legalább egy év, de inkább több telne el, miközben a világ elmaradottabb felében azonnali ellátásra van sürgetően szükség.

„Szabadalomfeloldás egyetlen kapszula vakcinát sem eredményezne a belátható jövőben az oltószerre váró országokban”

– hangsúlyozta sajtóértekezletén Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és szinte minden további vélemény is ezt a vonalat képviselte.

„Nem a szellemi tulajdon a kulcs, hanem a gyártás” – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, és Charles Michel európai tanácsi elnök is azzal érvelt, hogy nem Biden javaslata kínálja a mindent megnyitó „aranykulcsocskát”.

Hétfőn a történet folytatásaként brüsszeli uniós szakértők arra is emlékeztettek, hogy a szabadalom ismertté tétele nem jelenti még a gyártási technológia átadását is, azaz önmagában a szer „titka” nem teszi lehetővé már másnapi gyártását, ehhez további hosszadalmas lépesekre van szükség. Ráadásul a folyamat feltételezi a gyártókapacitás meglétét és a mindezt működtető munkaerő kiképzését is. Ez idő, a szerek pedig most kellenek – mutattak rá többen is.

Az EU-Monitor egyúttal arra is emlékeztetett, hogy brüsszeli aggályok szerint a szellemi tulajdon átengedésének kikényszerítése minden bizonnyal komoly zavart okozna általában is a globális ellátóláncban.

„Az mRNS alapú oltóanyagok esetében például nem is egy, hanem 80-100 szabadalomról van szó” –

jegyezte meg a brüsszeli hírportál.

Angel Merkel berlini sajtóértekezletén egyúttal kimondta azt, a láthatóan sokak fejében motoszkáló további szempontot is, hogy az adott körülmények között a szabadalmak közzététele – mindenekelőtt a nem vírusvektor alapú, hanem a védelmet erősítő „géneknek” üzenő, teljesen újszerűnek számító oltóanyagok esetében – elsőre

nem az afrikai rászorultaknak, hanem csak a kínai gyártóknak kínálna azonnali technológiai, nem csekély kereskedelmi, és még több politikai hozadékot.

Biden felvetését az EU vezetői ennek ellenére nem söpörték le az asztalról, hanem udvarias formában visszadobták a labdát Washington térfelére, hangsúlyozva, hogy „várják az amerikai kormány konkrét javaslatát”. A hétvégéig ismertté vált amerikai kezdeményezés ugyanis egyelőre csak általánosságban beszélt a szabadalommegosztás elvi lehetőségéről, de sem annak lehetséges konkrét formájáról, sem feltételeiről, ütemezéséről, vagy az érintett résztvevők lehetséges köréről nem hangzottak el amerikai részről utalások.

Cserébe európai részről rövid úton

vissza is üzentek Washingtonba, szorgalmazva a vakcinaexport amerikai tilalmának a feloldását.

Mint Macron fogalmazott, „a CureVac-szer európai gyártásának legfőbb akadálya pillanatnyilag az, hogy számos amerikai komponensének európai eladását egyelőre tiltja az amerikai kormány”.

Von der Leyen ennek kapcsán sietett hangsúlyozni, hogy a „nyugati demokráciák közül eddig egyedül az EU” szállított nagy tételben oltóanyagot a világ többi részébe. Emlékeztetett, hogy uniós oldalon eddig 400 millió adag vakcinát gyártottak, ennek felét „a világ 90 különböző országába” szállították. A legfrissebb termésben 600 ezer dózist például a Nyugat-Balkánra – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Túlzás nélkül életveszélyessé vált a szárazság – „Akár a forró kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet”

Nyomatékosan kéri a katasztrófavédelem: senki semmilyen körülmények között ne gyújtson tüzet, ne hagyjon a napon fém- vagy üveghulladékot, járó motorral ne álljon meg aljnövényzet közelében, a mezőgazdasági munkások pedig bírják ki dohányzás nélkül, továbbá munkagépeiket folyamatosan tisztítsák, mert a növényi zúzalék rendkívül gyúlékony. Már emberéletet is követelt egy ártatlannak indult kerti rőzseégetés. Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivőt az InfoRádió kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.07.30. csütörtök, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Tisza-kormány: válságterv készül a hőség miatt, délelőtt tájékoztatót tart Magyar Péter

Tisza-kormány: válságterv készül a hőség miatt, délelőtt tájékoztatót tart Magyar Péter

Magyar Péter közös sajtótájékoztatót tart Markus Söderrel, a Bajor Szabadállam miniszterelnökével a magyar–bajor kapcsolatok újraindításáról. A kormány emellett számos fontos döntést hozott: takarékossági intézkedéseket vezet be az állami cégeknél, ősztől 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját, és megkezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása. A rendkívüli hőség miatt leállítják a paksi atomerőmű harmadik blokkját. A jövő hétre rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze többek között köznevelési és egészségügyi törvénymódosítások tárgyalására. A sportirányítás megújítása érdekében a politikai és sportvezetői tisztségek szigorú összeférhetetlenségét is bevezetnék.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×