4 °C
A koronavírus második indiai hulláma eddig az olyan nagyvárosokban, mint Újdelhi vagy Mumbai bizonyult igazán pusztítónak: a kórházak és a krematóriumok egyaránt megteltek, a halotti máglyák már parkolókban gyulladnak meg a megapoliszokban. Mostanra viszont a kisebb városok is épp annyira érzik már a járvány szorítását – írja a BBC.
Már a kisvárosokban is akut az oxigén és a gyógyszerek, főként a remdesivir hiánya, és kórházi ágyat is nehéz találnia annak, aki beteg szerettét szeretné biztonságban tudni. Ezek a városok ugyanakkor a média érdeklődéséből kiesnek: hiába ugyanolyan kiugró a növekedés ezeken a településeken is az új esetek és a halálozások számában az elmúlt hónapban, a lapok nem ide koncentrálnak. A közösségi médiában olvasható, kétségbeesett segélykiáltások ugyanakkor arra utalnak: nem az indiai nagyvárosok vannak hatalmas bajban, hanem India maga.
Önkéntesek segítenek
A helyzeten számos önkéntes igyekszik segíteni. A Sewa Satkar Trust önkéntese, Mohit Arora a The Guardiannek azt mondja, szervezete van, hogy egy nap alatt ezer telefonhívást is kap, pedig csak Újdelhiben tudnak segíteni a rászorulókon. A hívók mind egy dolgot akarnak: oxigént, ők pedig csak 10-15 palackkal tudnak segíteni.
Egy palacknyi oxigén ára a feketepiacon mostanra megközelíti a háromszázezer forintnyi rúpiát:
ők ezzel szemben ingyenesen töltik fel a palackokat azoknak, akiknek tudják. A Masjid and Madrasa Amania Trust önkéntesei 200 palackot osztanak szét naponta, de azt mondják, 5000 darabra lenne igény. A munka érzelmileg kimerítő: Faisal Khaliq, az egyik önkéntes azt mondja, időnként, miután meghallgatta azt, ahogyan a hozzátartozók könyörögnek az oxigénért, leteszi a telefont és tíz percig sír.
"Tényleg elviselhetetlen hallgatni a könyörgéseket, a kiáltásokat, amelyekkel oxigént kérnek, készek bármennyit fizetni, készek bármit megtenni egy 10 kilogrammos palackért" – fogalmaz.
Folyamatos készenlét
Az önkéntesek néha huszonnégy órán át vannak ébren, folyamatosan fogadják a hívásokat, közben egyre nehezebben jutnak oxigénhez. A helyzet pedig országszerte nehéz: Narendra Kumar Paras napi 900 hívásból 500-at tud fogadni. "Olyanok hívnak, akik három napja próbálnak hiába oxigént szerezni. Sírva hívnak. Néha gyerekek telefonálnak, akik apjuknak könyörögnek oxigénért. Néha pedig kórházak hívnak, hogy nekik szerezzek oxigént" – fogalmaz Paras.
Mindeközben Nyugat-Bengáliában tovább zajlanak a helyi választások, mintha pandémiáról szó sem lenne: a sorok kígyóznak a választási irodák előtt. A BBC tudósítása szerint a választási eseményeken nagyon sokan jelennek meg maszk nélkül, miközben csütörtökön ismét rekordmagasságig kúszott az egy napon felfedezett friss esetek száma 379 257 fővel. 3645-tel a napi halálozások csúcsa is megdőlt.
A szomszédok is aggódnak
Az Indiával határos országok – Pakisztán, Nepál, Mianmar, Bhután és Banglades – is egyre magasabb készültségi állapotba kerülnek a CNN szerint.
A határvárosokban általában nagyon élénk a forgalom: nem csoda, hogy több ország is lezárta határait India felé.
Talán túl késő már, mivel több szomszédos országban elkezdtek nőni az esetszámok – Nepálban április közepén, Pakisztánban pedig már március elején, az indiai második hullámmal szinkronban. Banglades szintén az esetszámok felívelését tapasztalta meg március elején, ám itt már csillapodóban van a járvány: minden szomszédos ország retteg azonban az indiai variánstól, amely sokak szerint nagy mértékben felelős a kialakult helyzetért.
Indiába eközben továbbra is áramlik a segítség külföldről: Amerikából 1000 oxigénpalack, 15 millió KN95 maszk és 1 millió gyorsteszt érkezik, ezen túl pedig hozzájuk irányítják saját rendelésüket az AstraZeneca oltásához szükséges alapanyagokból. Ebből 20 millió adagnyi vakcina készíthető.
