Beiktatása után száz nappal tartott beszédet a kongresszus két háza előtt Joe Biden. Az amerikai elnök országértékelő beszédében úgy fogalmazott: egy válságban lévő nemzetet örökölt, az évszázad legsúlyosabb járványa, a gazdasági válság és a polgárháború óta a demokráciát érintő legsúlyosabb támadás után.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa szerint Joe Biden beszéde leginkább a forgatókönyvek szerint alakult. Várható volt, hogy az elnök ismertetni fogja az elmúlt száz nap sikereit, köztük említve az amerikai gazdaság és a családok helyzetét javító, közel 2 billió dolláros csomag márciusi elfogadását, vagy hogy hány embert oltottak már be az elmúlt hónapokban. A hivatalosan nem is az unió helyzetéről szóló elnöki értékelő nagy része tehát az eredményekről és jövőbeni teendőkről szólt, majd

az utolsó 10-15 percben következtek a politikai szempontból igazán kényes kérdések

– tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Utóbbiak között említhető, hogy a Biden-adminisztráció újabb gazdaságélénkítő, család- és egyéb szociális támogatásokat nyújtó programokat kíván bevezetni közpénzből, mint az amerikai munkahelyekről szóló törvény 2,3 billió dollár értékben, vagy hogy 15 dollárra emeljék az óránkénti minimálbért. De elhangzott – hol konkrétumokkal, hol azok nélkül, általános figyelemfelhívással – a választójog megreformálása, valamint hogy milyen lépéseket kíván tenni Biden a fegyverkorlátozásokban, valamint a rendszerszintű rasszizmus ellen az Egyesült Államokban.

Mire van esély?

Csizmazia Gábor emlékeztetett, Joe Biden első hivatalos sajtótájékoztatóján jelezte, szeretne újrázni, vagyis nem négy, hanem nyolc évre tervez. Ebben azonban erős a szkepszis még a demokraták körében is, egyszerűen életkor alapján nem gondolják, hogy bírni fogja a stresszt és a terhelést. Ezért valószínűsíthető, hogy

az elnök minél több reformot minél rövidebb idő alatt kíván majd átnyomni

a következő egy-másfél évben, mintegy hagyatékként az amúgy is tekintélyes politikai karrierje végén. Hosszabb távon ugyanis kevesebb reális esély kínálkozik Biden számára – tette hozzá a szakértő –, tekintve, hogy bár a törvényhozás mindkét házában demokrata többség van, jövőre félidős választások lesznek, és

a trendek alapján nem elképzelhetetlen, ha a szenátust nem is, de az alsóházat vissza fogják szerezni a republikánusok.

Ráadásul nagyon az erős a pártpolitikai megosztottság még az olyan kérdésekben is, mint a már elfogadott gazdaságélénkítő és családtámogató program, amit a republikánusok nem is szavaztak meg, elsősorban a szenátusban. Ahogyan borítékolható, hogy a fegyverkorlátozásokat sem fogják támogatni.

Erről árulkodnak a jelenlévők reakciói is a mostani elnöki beszéd alatt is, amit az Egyesült Államokban hagyományosan mérni szoktak: míg például a vakcináció felgyorsítását a republikánusok is szorgalmazták, a rendőrség vagy a választójog megformálásáért már egyáltalán nem lelkesedtek. Vagyis ha a jövő évi félidős választásokon a republikánusok megszerzik a többséget az alsóházban, egyre kisebb lesz a valószínűsége a komolyabb reformoknak – összegezte Csizmazia Gábor.

Ami minket is érinthet

Alapvetően egy amerikai kérdésnek tűnhet elsőre a Biden-adminisztráció terve, hogy minden amerikaira, aki 400 ezer dollárnál többet keres egy évben, többletadót vessen ki, vagy legalább visszaállítsa a korábbi adósávot. Ha azonban a a kérdést extrapoláljuk, jegyezte meg Csizmazia Gábor, és voltak is ilyen gondolatok Bidenék részéről az elmúlt hetekben, hogy

globális szinten kellene a vállalati nyereségadót meghatározni,

gátat szabva annak, hogy a legnagyobb vállalatok offshore cégekbe tudják helyezni a vagyonukat, vagy hogy kiszervezzék tevékenységük egy részét akár Európába, akár Ázsiába. Ha ezt globális szinten szeretnék szabályozni, az nyilván már érintené az európai országokat is, amiben lehetséges transzatlanti összhang, bár a kérdés Európán belül is nagyon megosztó. Így például az írek nem lelkesednek érte, tekintve, hogy ott van a Facebook és az Amazon, de hasonló a helyzet a kelet-közép-európai országokkal is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint ha a Joe Biden megnyeri ehhez a nagyobb szereplőket Nyugat-Európában, elképzelhető, hogy kihathat más országokra is.

Hasonló terveik vannak a klímaváltozás tekintetében: különadót vagy valamiféle adójellegű kezdeményezést javasolnak globális szinten, valamint a bevándorlás terén, de ezek inkább közvetett következményekkel járhatnak a szakértő szerint.