Litvánia, Lettország és Csehország azonnal igyekezett lecsapni a fel nem használt dán AstraZeneca-készletre – jelentették hírügynökségek. A dán kormányfő bejelentése után nem sokkal a lett egészségügyi miniszter már Twitter-üzenetben jelezte, hogy kormánya haladéktalanul kapcsolatba lép Koppenhágával, a maradék megigénylésének a lehetőségét tisztázandó.

Ugyancsak Twitteren közölte a cseh belügyminiszter, hogy a cseh kormány is megbízta koppenhágai nagykövetét, hogy jelezze Csehország érdeklődését a fölöslegessé vált dániai AtraZeneca készlet iránt.

Litvániában a miniszterelnök tett közzé nyilatkozatot, amelyben szintén a dániai nem használatos szérumok iránti litván igényt jelezte, hivatkozással arra, hogy pillanatnyilag kevesebb szérum áll a baltikumi ország rendelkezésre, mint ahányan oltásra várnak.

A dán egészségügyi hatóság annak fényében döntött az AstraZeneca további használatának a beszüntetéséről, hogy a szerrel kapcsolatos kockázatok már olyan szakaszban váltak ismertté, amikor elegendő mennyiségű más típusú szer is elérehtő az országban, ahol ráadásul statisztikák szerint a járvány láthatóan visszaszorulóban van.

Az EUobserver megjegyzi, hogy jelenleg az európai uniós oltóanyag-felhasználás szempontjából Csehország és Lettország a sereghajtók között van – az abszolút lemaradó Bulgária –, miközben a legeredményesebb felhasználó Málta, Magyarország és Finnország.

Lettországban külön sajátos vonása az AstraZeneca társadalmi megítélésének, hogy a vérrögképződések hírére az oltásra behívott

idős korúak sorban mondják le az oltás felvételét, cserébe ugyanitt középkorúak és fiatalok kezdtek sorban állni a megmaradó dózisokért.

Ami a vérrögproblémát illeti, a The Guardian idézte a Wall Street Journal pénteki jelentését arról, hogy a Johnson & Johnson felhívására az AstraZeneca is beszáll az amerikai gyár kockázatkutatási programjába.