Hétfőn leállt a COVAX-kezdeményezésen belül a vakcinák szállítása: az elmúlt két hétben kétmillió adagnyit tudtak a vakcinákból 92 országba eljuttatni, ami megegyezik az ugyanebben az időszakban csak Nagy-Britanniában beadott adagok mennyiségével. Mostantól azonban már ennyi sem érkezik a legszegényebb országokba, amelyeknek önmagukban nincs elegendő benyomásgyakorló- és tárgyalóképességük ahhoz, hogy védőoltást tudjanak biztosítani népességüknek. Így hát míg a fejlett országokban négyből egy ember van jelenleg beoltva, addig

a szegény államokban mindössze ötszázból egy az arány

Tedrosz Gebrejeszusz WHO-főtitkár szerint. Az egyenlőtlenség sokkoló.

Indiában dőlt el az első dominó

A vakcinahiányért nagy részben az indiai exporttilalom tehető felelőssé: az Indiai Szérum Intézet gyártja azoknak az AstraZeneca-oltásoknak a túlnyomó többségét, amelyre a COVAX stratégiája épül. A Föld népességének mintegy egyharmadát tervezik az ezen akcióban beszerzett vakcinával immunizálni:

csak olyan oltások vonhatók be ebbe a körbe, amelyek rendelkeznek a WHO engedélyével.

Az AstraZeneca oltása ilyen, de a jelenlegi körülmények közt félő, hogy 12 héten belül nem tudják majd eljuttatni az érintett államokba a második dózisokat, így sok helyen egy oltással maradnak azok, akiknél már megkezdődött az immunizáció.

Jöhet az orosz és a kínai

Az AP értesülése szerint a WHO belső dokumentumai már le is írják azt, hogy az emberek bizalma csökken a COVAX-ban a késedelmek miatt. Ez arra is ösztökélheti a WHO-t, hogy az amerikai vagy európai hatóságok által egyelőre még el nem ismert kínai és orosz vakcinák engedélyeztetésének procedúráját gyorsítsa föl. Ugyanebben a dokumentumban szerepel az is, hogy az első dózissal már ellátott országok felől folyamatosan érkeznek a kérdések arról, mikorra számíthatnak a második adagokra, illetve hogy biztosak lehetnek-e abban, hogy akit már elkezdtek beoltani, végigviheti a programot. Az AstraZeneca oltásának mellékhatása körüli ügyek is aggasztják az érintett államokat, az összetett problémakörre pedig orosz és kínai vakcinák engedélyezését tekintik egy megoldási lehetőségnek.

Márciusi tervek szerint a kínai oltások engedélyezése április végére történhet meg.

Ezek sem feltétlenül oldják meg ugyanakkor a helyzetet, mivel azokkal kapcsolatosan sokak szerint nincsen megfelelő mennyiségű publikált kutatási adat: az alacsonyabb hatékonyság és az esetleges mellékhatások további tárgyalandó ügyet jelenthetnek - ha viszont az államok megrekednek egy adag oltás beadásánál, az a járvány hosszát nyújthatja meg.

Oltást senki nem ad

A WHO a közelmúltban arra kérte a fejlett országokat, adjanak össze 10 millió adagnyi oltást a fejlődő országok immunizálására - eddig azonban csak pénzt voltak hajlandóak áldozni erre a célra, viszont

nincsen vakcina, amit ebből meg lehetne vásárolni.

A COVAX eddig 38 millió adagnyi oltást tudott szállítani: ez a világ lakosságának negyed százalékát tudja teljes körűen immunizálni, amit a közelmúltban meg is ünnepeltek, ám Brook Baker vakcinaszakértő szerint ez teljesen abszurd tett volt. "A COVAX túl sokat ígért és nagyon keveset teljesített. Miért hinnénk el azt, hogy képesek lesznek felpörgetni a gyártást és teljesíteni azt, amit ígértek?" - vélekedik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!