Svédországban a kormány úgy döntött, hogy csökkentik az éttermek és kávézók nyitvatartását, csökkentik az üzletekbe egy időben beengedett emberek számát, és több régióban is kezdik kötelezővé – vagy legalábbis erőteljesen ajánlottá – tenni a maszkviselést.

Mindez persze Európa jó részéhez képest még mindig sokkal enyhébb rezsimet feltételez – az éttermek és kávézók zárása például 20 óra 30-ra jött „előre”, amihez képest több országban (köztük, mint tudjuk, Magyarországon is) ilyenkor már egyenesen kijárási tilalom van. Máshol a maszkviselést is pénzbírsággal kényszerítik az emberekre, nem erős ajánlásokkal.

Megfigyelők ugyanakkor emlékeztetnek, hogy Svédország speciális helyzetben van, lévén itt a legutolsó hónapokig kifejezetten és szándékoltan szabadjára volt engedve minden, a másutt már többnyire elvetett leendő „nyájimmunitás” védelmére számítva.

Az új bejelentések ehhez képest számítanak svéd földön drasztikusaknak, megszületésüket pedig az magyarázza, hogy Svédországban is folyamatosan nő a megbetegedések száma: a 10 milliós országban csupán szerdán 5371 új esetet regisztráltak, ami hetek óta a legmagasabb.

Olaszországban a meglévő korlátozások prolongálását jelentette be az új Draghi-kormány „régi” (előző kormányban is ezen a poszton szolgált) egészségügyi minisztere, Roberto Speranza, aki jelezte, hogy az eddigi megszorítások, amelyek az előző döntések értelmében március 5-én lejárnának, továbbra is érvényben maradnak. A hosszabbítás április 6-ig tart, könnyítés leghamarabb csak abban a hónapban várható.

Már eltörölt korábbi korlátozások visszaállításáról döntött Lengyelország észak-keleti régióiban a varsói kormány. A rendelkezés szombattól lép majd életbe, és egyebek között bevásárlóközpontok, szállodák és iskolák újbóli bezárását vonja majd maga után.

Kivételt képez a korlátozásokról szóló hírek sorában Dánia, amely – szemben az éppen most szigorító északi szomszédjával – március elsejétől bizonyos könnyítéseket ígért be. Így az ország egy részében újranyithatnak majd az iskolák és az 5000 négyzetméternél kisebb alapterületű áruházak. Szabadtéri programok is ismét engedélyezettek lesznek, igaz, csak maximum 25 fős részvételig.

Mindkét irányra kínál példát Hollandia, ahol egyfelől bejelentették a kijárási tilalom újabb három héttel történő meghosszabbítását, másfelől viszont egyes területeken lazításokat is kilátásba helyeztek. A kijárási tilalom pikantériája, hogy múlt héten egy hágai bíróság törvénytelennek minősítette addigi alkalmazását, egyebek között ezért, meg megítélése szerint elrendelését a kormány nem megfelelő jogszabályi hivatkozással tette.

A holland parlament ezek után módosította a vonatkozó törvényt, lehetővé téve, hogy immár elegendő hivatkozási alap álljon rendelkezésre az este 8.30 és reggel 4.30 között elrendelt kijárási tilalom fenntartásához.

Mark Rutte holland miniszterelnök egyúttal arra figyelmeztette honfitársait, hogy

a járvány harmadik hulláma a szakértők szerint Hollandiában is „elkerülhetetlen lesz”,

amire tehát nem árt készülni. Másfelől viszont az állampolgári érzésvilágnak is hangot adott, midőn elismerte, hogy az országban már mindenki „meglehetősen torkig van” a meglévő korlátozásokkal, romlik a társadalmi közérzet, az idősek körében nő a depresszió, a gyerekeknél egyre gyakoribb az elégtelen iskolai szereplés, és így tovább.

Éppen ezért – ígérte a március közepén amúgy ügyvezető kormányával parlamenti választások elé néző holland miniszterelnök – igyekezni fognak módot találni arra, hogy az észszerűség határain belül a helyzet könnyítését is elősegítsék valamiként.