eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Az amerikai Moderna cég újabb, koronavírus elleni vakcinaszállítmánya a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat budapesti telephelyén 2021. január 31-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A gyógyszergyáraknak és a kormányoknak is üzent a WHO

Az oltás felgyorsítására szólította fel az európai kormányokat Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális vezetője.

Közös erővel fel kel gyorsítani az oltási kampányt, az egymással versengő gyógyszergyártó cégeknek is egységet kell mutatniuk a gyártási kapacitások növelésére irányuló erőfeszítésekben - hangoztatta a Koppenhágában székelő európai WHO-központ vezetője az AFP-nek.

A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy Európai Unióban nehezen indult az oltási kampány, mind ez idáig az uniós lakosság mindössze 2,5 százaléka kapta meg az első dózist, miközben az Egyesült Államokban a Pfizer/BioNTech és a Moderna gyógyszergyártók által kifejlesztett vakcinák után engedélyeztetés alatt van a Johnson&Johnson oltóanyaga.

Ez utóbbinak két jelentős előnye van a többiekhez képest: egydózisú, és magasabb hőfokon tárolható, elég a hűtőben tartani, nem kell lefagyasztani. A Johnson&Johnson vállalta, hogy júliusig százmillió adagot gyárt le az Egyesült Államoknak. Az első klinikai tesztek arról tanúskodnak, hogy ez a vakcina 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái, illetve 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen Aggodalomra ad azonban okot, hogy a védelem a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái ellen 72 százalékos volt az Egyesült Államokban, Dél-Afrikába pedig, ahol a vírus veszélyesebb törzse vált dominánssá, mindössze 57 százalékos hatékonyságot mutatott a beadást követő 28. napon.

A szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a koronavírus új törzsei teljesen "megkerülhetik" a rendelkezésre álló vakcinák által kifejlesztett immunitást. Kluge is kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a december óta piacra kerülő oltóanyagok az új vírusvariánsok esetében is hatékonyak lesznek-e. "Ez nagy kérdés. Aggódom" - mondta.

Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy a vakcinarendelések és -szállítások szerte a világon felgyorsultak, Irán megkapta csütörtökön az első szállítmányt az orosz Szputnyik V vakcinából, és ugyanaznap a palesztinokhoz, Ciszjordániába is megérkezett az első szállítmány ugyanebből az oltóanyagból. A járvány által egyik leginkább sújtott ország, Peru pedig húszmillió dózist rendelt a Pfizertől, és a magát vírusmentesnek tartó Észak-Korea is mintegy kétmillió adagot kap.

Az Európai Uniót kritikák érték a lassú oltási kampány miatt. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök csütörtökön azt mondta, hogy nyárra az uniós lakosság hetven százalékának a beoltását tűzték ki célul, de arra figyelmeztetett, hogy bizonyosan felmerülnek majd akadályok, gyártási problémák, és számolni kell a nyersanyagok vagy bizonyos vakcinakomponensek hiányával is.

Világszerte eddig legalább 82 országban és területen mintegy 105 millió dózis vakcinát adtak be, a vöröskereszt azonban megkongatta a vészharagot amiatt, hogy a szegényebb országok nem tudnak hozzájutni az oltásokhoz. A szervezet elemzése szerint a beadott vakcinák mintegy hetven százalékát a világ ötven leggazdagabb országában adták be, míg 0,1 százalékát az ötven szegényebben. Dzsagan Csapagajn, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségnek (IFRC) nepáli főtitkára szerint ez azért aggasztó, mert igazságtalan, és elodázhatja, mi több, súlyosbíthatja a világjárványt. A szervezet 92,5 millió dolláros költséggel indított programot, hogy világszerte ötszázmillió embert oltson be a legveszélyeztetettebbek közül.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×