INFORÁDIÓ
2021. szeptember 25. szombat
Eufrozina, Kende

eu

törökország

recep tayyip erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök (b) az Európai Unió tagországainak ankarai nagyköveteihez szól Ankarában tartott megbeszélésükön 2021. január 12-én. A török államfő hangsúlyozta, hogy Törökország készen áll az Európai Unióval közösen kezelni a migránsválságot, amennyiben Brüsszel teljesíti a 2016-os migrációs megállapodásban rögzített vállalásait, tehát kiszélesíti a vámuniót, megadja a török állampolgároknak a schengeni vízummentességet, és előmozdítja a török csatlakozási tárgyalásokat.

Erdogan váratlanul békejobbot kínált az Európai Uniónak

Infostart / Fóris György

Új fejezet nyitásáról és az EU–török kapcsolatok „pozitív mederbe” tereléséről beszélt kedden Recep Tayyip Erdogan, az uniós tagállamok ankarai nagyköveteit fogadva. Közölte, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke januárban Ankarába látogat.

Sajtójelentések szerint uniós oldalon egyelőre óvatos fenntartással fogadták Erdogan bejelentését az EU–török viszony normalizálásáról. A kapcsolatok az elmúlt hónapokban látványosan megromlottak, midőn a decemberi brüsszeli EU-csúcson úgy határoztak, hogy márciusig felülvizsgálják az EU–török viszony stratégiai alapjait és pillanatnyi helyzetét, és ugyanekkor újabb szankciókat helyeztek kilátásba a Ciprus környéki felségvizeken végzett török olajfúrások miatt.

Az unió és Törökország viszonya mostanra szinte minden tekintetben feszültté vált,

beleértve a török és a francia elnök közötti tavalyi harcias szóváltást – erre a franciaországi iszlamista merényletek nyomán elrendelt párizsi kormányzati intézkedésekre válaszul született csípős Erdogan-nyilatkozat miatt került sor –, miközben az is feltűnést keltett, hogy december végén a török és az orosz külügyminiszter találkozóján, dacára az erőteljes NATO-rosszallásnak, orosz légvédelmi elhárító rakéták vásárlását erősítették meg.

Erdogan most mindehhez képest helyezte arra a hangsúlyt, hogy a „török nép mindig is Európához tartozva” képzelte el jövőjét, ennek jele az is, hogy immár „60 éve európai uniós teljes jogú tagságért küzd” – idézte Erdogan szavait a The Financial Times.

„Sohasem adtuk fel ezt a törekvésünket” – tette hozzá a török elnök, majd leszögezte:

bízik benne, hogy egy nap Törökország is elfoglalhatja az „őt megillető” helyét az Európai Unióban,

ami egyúttal a brit távozással keletkezett űr kitöltésére is szolgálhat. Erdogan egyúttal jelezte: bármi is történt a közelmúltban, Törökország kész visszaterelni a kapcsolatokat „a normál kerékvágásba, feltéve, hogy az EU is hasonló szándékot mutat”.

Az eset kapcsán a brüsszeli EUobserver azt is tudni véli, hogy Erdogan a keddi találkozón a megcélzott békülés előfeltételeként bizonyos gesztusokat vár az Európai Uniótól is. Így szorgalmazta, hogy az EU mutasson készséget a Földközi-tengeri olaj- és gázkészletek megosztására Törökországgal, és hagyjon fel „a jelenlegi maximalista térképek” erőltetésével (utalással a török jogosultságot kizáró ciprusi és görög megközelítésre).

További elvárásként említette, hogy a Nyugat ismerje el török csapatok líbiai állomásozásának indokoltságát, illetve, hogy az EU ne gördítsen akadályokat a területén élő potenciális terroristák kiadatása elé. (Megfigyelők megjegyzik, hogy a török politikai terminológiában a „terrorista” kategóriába nem egyszer a rendszer politikai ellenzékét is besorolják.)

Erdogan egyúttal ismét felemlegette a 2016-os EU–török menekültügyi megállapodás idején kilátásba helyezett európai uniós vízumliberalizáció, valamint a török csatlakozási tárgyalások felgyorsításának a szükségességét.

A török elnök egyúttal bejelentette, hogy meghívására

még januárban Ankarába látogat az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.

Találkozójukra már az „újranyitás” jegyében kerülhetne sor, egyúttal a török elnök az alkalmat arra is felhasználná, hogy együtt ellátogassanak polgárháború sújtotta Szíria északnyugati Idlíb tartományába, amely részben a Törökország által támogatott felkelők ellenőrzése alatt áll, és ahol az uniós vezetők személyesen meggyőződhetnek a helyi humanitárius intézkedések állásáról.

A The Financial Times szerint a keddi ankarai találkozón részt vett európai diplomaták közül utóbb többen is

óvatos fenntartást fejeztek ki

Erdogan szavai kapcsán. Akadt, aki úgy vélte, hogy a hangnemváltás csupán átmeneti, és legkésőbb a márciusi EU-csúcs előtt Ankara ismét harciasabb fellépést tanúsít majd. Hivatalos uniós reagálás Erdogan bejelentésére egyelőre nem született.

Nyitókép: MTI/AP/Török elnökség sajtóosztálya
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018