INFORÁDIÓ 
2021. január 21. csütörtök
Ágnes

liga szakszervezetek

mészáros melinda

nők

kvóta

Angela Merkel (k) Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel (k, a háttérben) és Emmanuel Macron francia elnökkel (j3) beszél az Európai Unió kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának negyedik napi ülésén 2020. július 20-án. A tagállamok vezetői az unió következő hétéves költségvetéséről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.

Szakértő: a kötelező női kvóta fontos, de közel sem minden

Infostart / InfoRádió - Tatár Tímea

Megegyeztek a kötelező női kvóta ügyében az Angela Merkel koalíciójában résztvevő pártok. A jövőben így várhatóan minden nagyobb német cég igazgatóságába kötelező lesz egy női tagok delegálni, ha a testület létszáma meghaladja a három főt. Arról, hogy a női kvóta vajon mennyire egyedi, a LIGA Szakszervezetek elnökét kérdezte az InfoRádió.

A Németországban most megszületett döntésnek komoly előzményei voltak az elmúlt években. A tőzsdei cégek igazgatóságában a nők reprezentáltságára vonatkozó arány – a felügyelő bizottságok tekintetében – már 2016-tól 30 százalékos mértékben került meghatározásra, majd ennek az ajánlásnak a szigorító szabályaként 2021-től a kiterjesztése: vagyis, hogy cégek igazgatóságában legalább egy női vezető is helyet foglaljon.

A kvóta meghatározására egyébként más európai országokban, főként a skandináv államokban már korábban is találni példát, de Kaliforniában is hasonló rendszer működik, mint amire a német minta most épül.

A LIGA Szakszervezetek elnöke önmagának a kvótának nem híve,

sokkal fontosabbnak tartaná hosszabb távon az esélyegyenlőség biztosítását, jelentősen csökkentve a nemi diszkriminációt jellemzően a felső vezetői szinteken.

Magyarországon például a női vezetők aránya relatíve magas, 40-41 százalék körüli, azonban elsősorban a közszférában és az úgynevezett elnőiesedett területeken találkozni női (tipikusan közép)vezetőkkel. A másik probléma ezzel kapcsolatban, hogy ezeknek a területeknek a jövedelmezősége is lényegesen alacsonyabb, és mindemellett felső vezetői szinten továbbra is alacsony a nők arány, mindössze 12-13 százalék a versenyszférában – jegyezte meg Mészáros Melinda.

A szakértő szerint az említett terülteken a nők mellett szól többek között az, hogy a lényegesen demokratikusabb döntéshozatalt részesítik előnyben, és nyíltabban kommunikálnak, valamint sajátos nézőpontjukkal kiegészíthetik, szélesíthetik a meglévő vállalati döntéshozatali mechanizmust. Tehát más szempontokat vesznek és vehetnek figyelembe adott esetben a női vezetők, és

jelentősen empatikusabbá tehetik a menedzsment működését.

Mészáros Melinda úgy látja, Németországban most a politika – egy döntéshozatalon keresztül – olyan gazdasági kérdésekbe kíván beleszólni, amelyekben eddig a vállalatvezetés autonómiája érvényesült, és pontosan ez volt az ellenérv már korábban is, 2015-ben, számos terültről jelezve, például nagy autóipari cégek részéről is, hogy az adott vállatoknál a nők-férfiak foglalkoztatási aránya is az utóbbiak javára tér el jelentős mértékben, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a női kvótát a vezetői szinten betartsák.

Miután pedig a gyakorlati követelmények megtartása mellett a vezetői kiválasztást egyfajta bizalmi kérdés is – tette hozzá –, a kvóta helyett/mellett

a kiválasztási folyamatoknak kellene lényegesen nagyobb jelentőséget tanúsítani,

biztosítva a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget.

Nyitókép: MTI/AP pool/Francisco Seco

Kapcsolódó hang

Szakértő: a kötelező női kvóta fontos, de közel sem minden
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018