4 °C
Sok ponton egyetért a magyar kormány bevándorláspolitikájával Douglas Murray brit filozófus. A konzervatív gondolkodó az Indexnek adott interjúban kifejtette: amit Magyarország a bevándorlás kérdésében képvisel, az közelebb áll a valósághoz, mint amit Európában máshol tapasztalni lehet.
Megemlítette, hogy amit Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezett az Európai Tanácsban, azzal a bevándorlás feltételeit szigorítaná meg, vagyis ezzel
Franciaország igazolta a magyar kormány által évek óta képviselt álláspontot.
Az amerikai elnökválasztásról is beszélt Douglas Murray. Úgy fogalmazott, ha a Donald Trump elnöksége alatt hozott döntések melletti vagy azokkal szembeni kiállásként tekintünk a választásra, akkor nem látunk egyértelmű győzelmet. A választási eredményt továbbra is sokan vitatják, így pedig Joe Biden kormányának nem lesz akkora legitimitása, mint amekkorát szeretne. Arra számít, hogy az új amerikai adminisztráció példát fog statuálni több országban, így Magyarországon is.
Donald Trump négy évéről azt mondta, hogy több döntés született, amit a kormányzat nem tudott végrehajtani azért, mert az elnök nem volt jó szervező, négy év alatt nem tudott hatékony csapatot összerakni. A filozófus szerint ez a járványkezelésben is megmutatkozott.
Douglas Murray szerint a pandémia kezelésével több országnak vannak problémái.
„Úgy tűnik, képtelenek vagyunk egyensúlyozni a járvány okozta egészségügyi fenyegetés és a gazdasági károk enyhítése között” – mondta a Danube Intézet és az MCC konferenciáján is részt vevő filozófus.
Kiemelte: a tavaszi lezárásokkal egyetértett, mert nem lehetett tudni, hogy mivel állunk szemben. Akár egy újabb spanyolnátha is jöhetett volna, mostanra viszont tudható, hogy a vírus annyira nem veszélyes a fiatalokra.
„Szerintem amikor a történészek visszatekintenek majd erre az időszakra, azt mondják majd: volt egy mérsékelten veszélyes vírus, amelynek nyomán minden ország felégette a gazdasági tartalékait”
– hangsúlyozta.
Douglas Murray szerint a kormányoknak egyre nehezebb lesz megmagyarázniuk a lezárások szükségességét, ilyeneket korábban csak totalitárius rezsimekben hoztak, az emberek mégis követelik ezeket.
Úgy vélekedett, a kormányok sokkal jobban ráijesztettek a lakosságra, mint amennyire az szükséges volt.
Az a kérdés, hogy a társadalom hogyan viszonyul a kockázatvállaláshoz.
„Egyértelmű, hogy a kormányok félnek a biztonság kárára dönteni, félnek, hogy ez később visszaüt – fejtette ki a konzervatív gondolkodó. – Az embereknek viszont hamarosan dönteniük kell arról, hogy tényleg ilyen közállapotok közt akarnak-e élni. Úgy gondolom, ez személyes kérdéssé válik. Minden embernek magának kell meghoznia azt a döntést, hogy milyen kockázatot vállal. Ne értsen félre, ha a szerettei között vannak nagy kockázatnak kitett emberek, természetesen meg kell tenni a legszigorúbb óvintézkedéseket: a maszkviseléstől a fizikai távolságtartáson át az önkéntes karanténig mindent. De az állam helyett a személyes kockázatvállalásra kell helyezni a hangsúlyt. Szerintem inkább vállaljunk több felelősséget, semmint a lezárások miatt összeomlott gazdaságban várjuk a járvány végét.”
