Mráz Ágoston Sámuel meglátása szerint a most következő fél évet úgy lehet majd visszaidézni, mint ami német nyílt vezetés mellett történt. Ugyanis nagyon sok fontos téma van napirenden, a keretköltségvetéstől a migrációs csomagon át a jogállamiság kérdésének bevezetése, mint pénzügyi szűrőmechanizmus, vagy éppen a most júliusban esedékes rendkívüli, 750 milliárd eurós segélycsomag pontos elosztási metódusa, és forrásának kitalálása.

A Nézőpont Csoport vezetője megjegyezte, abban semmi meglepő, hogy a döntésekben Németország vezető szerepet tölt majd be, miután a „folyosói pletykák és a jól értesültek véleménye” szerint

eddig is német vezetés alatt állt az Európai Unió. Most csupán ez egyértelmű és látványos lesz

formálisan is, hiszen nemcsak Angela Merkel lesz a soros elnök – bár hivatalosan a külügyminiszterek töltik be ezt a pozíciót, de a német külügyminisztert a német kancellár irányítja –, hanem egykori minisztere, Ursula von der Leyen tölti be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, vagyis két német nő vezeti a következő hat hónapban az EU-t – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

180 fokos fordulat

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő az uniós költségvetéshez fűződő, új irányt vett berlini hozzáállását illetően emlékeztetett: Angela Merkel 15 éves kancellársága arról is híres, hogy számos szimbolikus, valamint sorskérdésben is 180 fokos fordulatot hajtott végre, legyen szó a sorkötelezettség megszüntetéséről, az azonos neműek házasságáról, vagy az atomerőművek bezárásáról, ahogyan most a költségvetési takarékosság kérdésében is ez figyelhető meg részéről.

Korábban a „sváb háziasszonyok szigorúsága” volt példaértékű a németek számára, miközben jelenleg egy soha nem látott költekezés indul be,

ami ráadásul, hatvan év után először, az EU eladósodásával fog járni, amiért a tagállamok fognak felelősséget vállalni – fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel szerint mindennek az oka könnyen belátható, miután a németeknek politikai és gazdasági evidens érdeke az Európai Unió megmaradása, ezért hajlandóak ezt a fordulatot végrehajtani. „Tehát nem megőrültek, és azért hazudtolják meg eddigi elveiket, hanem látják, hogy nincs jó állapotban az Európai Unió, és meg szeretnék menteni, mert a 450 milliós közös piacra, a finom német dominancia mellett üzemelő brüsszeli döntéshozatalra mind a kontinens, mind a világpolitika szempontjából szükségük van” – magyarázta a Nézőpont Csoport vezetője.

Menekültpolitika

Mint ismert, Angela Merkel nemrégiben tett beszéde alkalmával fontosnak nevezete a klímapolitikát, illetve a digitalizáció kérdését, azonban a menekültpolitikáról nem fejtette ki a gondolatait, miközben az Európai Bizottságnak le kellett volna tennie az asztalra tavasszal egy erre vonatkozó stratégiát. Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban megjegyezte: a folyosói pletykák arról szólnak, hogy ha meglesznek a 750 milliárd eurós segélycsomag kompromisszumai július végére, akkor szeptemberben jöhet a migrációs csomag a bizottság részéről, amelynél – hírek szerint –

a magyar szempontokat messzemenően figyelembe fogják venni.

Emlékezetes, tette hozzá, a legutóbbi Manfred Weber-nyilatkozatból körvonalazódott, ha már a tagállamok fele elfogadja a kvótarendszert, Brüsszel „megnyugszik”, a többieknek pedig elég lenne más módon részt venniük a közös migrációs politikában.

A szakértő végezetül kiemelte: bár még nem született semmi kézzel fogható konkrétum az ügyben, ennek ellenére olybá tűnik, hogy valami lesz a migráció ügyében is, és az a kompromisszum szükségessége miatt nem a közép-európai elvárásokkal szembe fog menni. Tehát öt év után Angela Merkel változtatni látszik azon a politikáján, hogy erőből próbálja megoldani ezt a kérdést.