eur:
392.15
usd:
366.29
bux:
67039.3
2024. április 26. péntek Ervin
Fülöp-szigeteki asszonytól vesznek vizsgálati mintát a manilai Santa Ana kórházban 2020. április 14-én. A délkelet-ázsiai szigetországban széles körű tesztelés kezdődőtt ezen a napon a koronavírus-járvány elleni védekezésül. A Fülöp-szigeteken 5223 regisztrált koronavírusos fertőzöttet tartanak nyilván, a halálesetek száma 335-re nőtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Közreadta az EU, hogyan képzeli el a normál kerékvágásba való visszatérést

Az Európai Bizottság – az Európai Tanács elnökével együttműködve – ütemtervet terjesztett elő a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetésére.

Közleményükben leszögezik, hogy bár jelenleg még a tűzoltás időszakában járunk, a tagállamok és az EU által tett szükséges rendkívüli intézkedések eredményesek. Lelassították a vírus terjedését, és több ezer ember életét mentették meg. Ám ezek az intézkedések – a velük járó bizonytalansággal együtt – drámai költséggel járnak az emberek, a társadalom és a gazdaság számára, és nem tarthatók fenn határozatlan ideig.

Idézik Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki szerint bár az egyes tagállamok között még mindig igen eltérőek a feltételek, jogosan teszi fel magának minden európai polgár azt a kérdést, hogy mikor és milyen sorrendben szüntethetők meg a kijárási korlátozások. "Szilárd alapokra van szükség a felelősségteljes helyszíni tervezéshez, amely észszerű egyensúlyt alakít ki a népegészségügy védelméhez és társadalmaink működéséhez fűződő érdekek között".

A bizottsági elnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott online sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az EU útmutatásai figyelembe veszik az egészségügyi vészhelyzet alakulását és a járvány nyomán bevezetett intézkedéseknek az egységes piacra gyakorolt hatását. Hozzátette, hogy az uniós stratégiai javaslatok tekintettel vannak a lakosság igényeire is az újbóli fellendülés időszakának megteremtése érdekében.

A bizottság ezért összesítette a megfontolt lépések alapjául szolgáló iránymutatásokat, kritériumokat és intézkedéseket, és alapelveket határozott meg. Végül pedig felsorolta a konkrét lépésekre vonatkozó javaslatait.

Ezek között szerepel többek között

az információáramlás javítása és az egymás intézkedéseinek számításba vétele az országok között, az emberek anonim érintkezés-követése, a tesztelési módszerek harmonizálása.

Az alábbi kritériumok alapján kívánatos például meghatározni, hogy eljött-e az idő a kijárási korlátozások enyhítésének megkezdésére:

  • Epidemiológiai kritériumok – annak kimutatása, hogy a betegség terjedése tartós ideje jelentősen csökkent és stabilizálódott.
  • Az egészségügyi rendszer elegendő kapacitása – figyelembe véve például az intenzív osztályok férőhelykihasználtságát, az egészségügyi dolgozók rendelkezésre állását és a gyógyászati eszközök elérhetőségét.
  • Megfelelő kapacitás a nyomon követéshez – ideértve a fertőzött személyek gyors azonosítását és elkülönítését lehetővé tevő kiterjedt tesztelési kapacitást, valamint a nyomonkövetési kapacitást.

Úgy vélik az európai megközelítésnek az egyes államok sajátosságaihoz való alkalmazkodáson túl érvényesülniük kell, vagyis, ahogy fogalmaznak, európai megközelítésre van szükség, ami a következőkre épül:

  • Népegészségügyre összpontosító tudományos alapok – annak elismerése mellett, hogy a korlátozó intézkedések megszüntetésekor egyensúlyt kell teremteni a népegészségügy terén várható előnyök és a társadalmi és gazdasági hatások között.
  • Tagállamok közötti koordináció, hogy elkerülhessük a negatív hatásokat. Mindez közös európai érdek.
  • Tisztelet és a szolidaritás. Ez mind egészségügyi, mind társadalmi-gazdasági szempontból elengedhetetlen. Az elvárható minimum az, hogy a tagállamok az intézkedések megszüntetése előtt kellő időben értesítsék egymást és az Európai Bizottságot, és legyenek tekintettel egymás véleményére.

A kijárási korlátozások fokozatos megszüntetéséhez kísérő intézkedésekre van szükség, többek között a következőkről írt az EB:

  • Harmonizált adatok gyűjtése és megbízható rendszer kifejlesztése a jelentéstételre és az emberek egymással való érintkezéseinek nyomon követésére, az adatvédelmet teljes mértékben tiszteletben tartó digitális eszközök alkalmazásával;
  • A tesztelési kapacitás bővítése és a tesztelési módszerek harmonizálása. A Bizottság – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) konzultálva – a mai napon iránymutatást fogadott el a különböző koronavírustesztekről és azok teljesítményéről;
  • A nemzeti egészségügyi rendszerek kapacitásának és rezilienciájának növelése, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy kezelhető legyen a fertőzések számának a korlátozó intézkedések megszüntetése után várható emelkedése;
  • Az egészségügyi védőfelszereléssel és egyéni védőeszközökkel kapcsolatos kapacitások további megerősítése.
  • Biztonságos és hatékony kezelések és gyógyszerek fejlesztése, valamint oltóanyag kifejlesztése és annak gyorsított ütemű bevezetése a koronavírus felszámolása érdekében.

A bizottság ütemterve felsorolja azokat a konkrét ajánlásokat, amelyeket a tagállamoknak a járvány megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésének tervezésekor mérlegelniük kell.

Fokozatosan kell haladni: Az intézkedéseket lépésről lépésre kell megszüntetni, kellő időt hagyva az egyes lépések között hatásuk felmérésére.

Az eredetileg általános intézkedéseket egyre inkább célzottá kell tenni. Például a leginkább veszélyeztetett csoportokat hosszabb ideig kell védeni; elő kell segíteni a szükséges gazdasági tevékenységek fokozatos újraindítását; a közlekedési csomópontokban, üzletekben és munkahelyeken a rendszeres tisztítás és fertőtlenítés intenzívebbé tétele; az általános szükségállapotok fokozatos felváltása a kormányok célzott fellépéseivel az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében.

A belső határokon végzett ellenőrzéseket koordinált módon kell megszüntetni. Az utazási korlátozásokat és a határellenőrzéseket meg kell szüntetni, amint a határ menti régiók járványügyi helyzete ezt lehetővé teszi. Egy második szakaszban újra meg kell nyitni a külső határt, és ennek során figyelembe kell venni a vírus EU-n kívüli terjedését.

A gazdasági tevékenységet fokozatosan kell újrakezdeni. Több modell is alkalmazható, pl. figyelembe véve a munkahelyek távmunkára való alkalmasságát, gazdasági jelentőségét, a műszakokban történő munkavégzés lehetőségeit stb. Nem szerencsés, ha az összes dolgozó egyszerre tér vissza a munkahelyekre.

Fokozatosan lehetővé kell tenni az emberek gyülekezését, figyelembe véve a különböző tevékenységi kategóriák sajátosságait, például:

  • iskolák és egyetemek;
  • kereskedelem (kiskereskedelem) – lehetőleg fokozatosan;
  • társas tevékenységekkel kapcsolatos intézkedések (éttermek, kávézók) – lehetőleg fokozatosan;
  • tömegrendezvények

Folytatni kell a vírus terjedését megelőző erőfeszítéseket: a népességet figyelemfelkeltő kampányokkal kell arra ösztönözni, hogy továbbra is alkalmazzák a szigorú higiéniai gyakorlatokat, és tartsák be a közösségi kontaktusok korlátozására vonatkozó intézkedéseket.

A fellépéseket folyamatosan nyomon kell követni, és

fel kell készülni arra, hogy szükség esetén vissza lehessen térni a járvány megfékezésére irányuló intézkedések szigorításához.

A kijárási korlátozások fokozatos megszüntetésével párhuzamosan az EB szerint szükség van az élénkítési szakasz stratégiai megtervezésére, hogy újból fellendüljön a gazdaság és visszatérjünk a fenntartható növekedés pályájára. Ez magában foglalja a zöld és digitális kettős átállás elősegítését is, valamint a jelenlegi válságból levonható, az EU felkészültségét és ellenálló képességét érintő tanulságok összegzését.

A bizottság ki fog dolgozni egy gazdaságélénkítési tervet, amely a következő hosszú távú uniós költségvetésre (többéves pénzügyi keretre) vonatkozó javaslat és a 2020-as bizottsági munkaprogram átdolgozott változatán alapul majd.

Mindezeken túl az is kiderült szerán, hogy az EU május 4-én adományozó konferenciát tart az új koronavírus elleni oltásra fókuszáló kutatások támogatására.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×