Infostart.hu
eur:
366.58
usd:
332.93
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Angela Merkel német kancellár és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozója a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezleten  London északnyugati elővárosában, Watfordban 2019. december 4-én.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Merkel: nem olyan egyszerű elfogadni Putyin rakétatelepítési moratóriumát

Az orosz elnök azt javasolta, hogy ne telepítsenek több szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakétát Európában.

Nem olyan egyszerű elfogadni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azt a javaslatát, amely a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének moratóriumára vonatkozik - jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán a NATO Londonban tartott vezetői találkozójának végén tartott sajtótájékoztatók egyikén.

Merkel szerint a javaslat elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire.

Ennek ellenére meg kell vitatni - különösen az Egyesült Államokkal - , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal - mondta a kancellár.

Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.

Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Oroszország nem ellensége a NATO-nak. "Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja" - válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.

"Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és civileket meg katonákat támadnak. De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről" - mondta Duda hozzáfűzve: "Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk".

A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit.

Törökországgal összefüggésben elmondta: a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni - különösen ami a közel-keleti térséget illeti - az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban.

Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az "E3 plusz Törökország" formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani. Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről.

"Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá" - mondta Johnson. Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet "nagyon is valós" terrorista fenyegetés - hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják - tette hozzá.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében. A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát (66 milliárd forint) szánnak.

A dán kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozóját követően bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben.

Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés (FE) novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka. "Növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt, illetve Oroszország, az Egyesült Államok és Kína hatalmi játszmái is fokozzák a feszültségeket a térségben" - áll a dokumentumban.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Új rekordokkal zárhatnak az idén a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első háromnegyedévi teljesítmények alapján – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szektorelemzéséből. A szövetség főtitkára, Kravalik Gábor az InfoRádióban elmondta, ma már egyre kevésbé bízik a társadalom az államban, ezért szeretnék egyre többen előfinanszírozni nyugdíjas éveiket.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×