Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.69
bux:
122116.72
2026. január 16. péntek Gusztáv
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Bekérette az amerikai nagykövetet Törökország

A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet - jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva, miután az amerikai képviselőház kedden népirtásként ismerte el a múlt század elején az Oszmán Birodalomban az örmény kisebbség ellen elkövetett bűnöket, és szankciókat helyezett kilátásba Törökország ellen az északkelet-szíriai hadművelet miatt.

A beszámoló szerint a török külügyi tárca tudatta a nagykövettel, hogy elutasítja az amerikai döntést, amely népirtásként ismeri el az örmények elleni török tetteket. Hangsúlyozták, hogy szerintük a határozat belpolitikailag motivált, valamint történelmileg és jogilag is megalapozatlan - idézte az Anadolu a minisztérium írásos közleményét.

Ankara határozottan elítélte a szíriai offenzíva okán kilátásba helyezett büntetőintézkedéseket is

- tette hozzá a hírügynökség.

A demokrata többségű amerikai képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg a határozatot, amely népirtásként ismeri el a törökök által a múlt század elején végrehajtott örményellenes tetteket. A határozat felszólított arra, hogy az Egyesült Államok mostantól népirtásként emlékezzék meg arról, hogy az oszmán török birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között másfélmillió örményt tervszerűen lemészárolt.

Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.

Az amerikai képviselőház kedden egy olyan törvénytervezetet is elfogadott, amely elítéli a török katonai beavatkozást Északkelet-Szíriában. A kétpárti egyetértéssel előterjesztett, 403:16 arányban elfogadott javaslat egyben arra kötelezi Donald Trump amerikai elnököt, hogy szankciókat és egyéb korlátozásokat foganatosítson Törökország és török tisztségviselők ellen. Egyebek között szigorítanák a fegyvereladásokat Törökország számára, korlátoznák magas rangú török tisztségviselők amerikai beutazását és hozzáférésüket az esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonukhoz.

Az amerikai képviselőház lépései ellen előzőleg Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitter-fiókján, a török külügyminisztérium pedig közleményben is tiltakozását fejezte ki.

Törökország október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában az amerikai hadsereg által kiképzett és felfegyverzett Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ernyőszervezet fő ereje, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, miután Ankara az utóbbit a törökországi kurd szakadárok szövetségesének tekinti.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×