A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője szerint a 2010-es évek elején egyfajta csodát vártak Magyarországon és a kelet-európai régióban a kínai beruházásoktól. A szakértő szerint ezt a befektetők kommunikációja és viselkedése is erősítette, ám erről ők nem tudtak. „Most pedig rajtuk próbáljuk leverni azt, hogy nem teljesültek azok a csodák, amiket mi elvártunk tőlük” – fogalmazott.

Salát Gergely arról is beszélt, hogy a nyugat-európai multinacionális cégek profitálnak a leginkább a Kína irányába történő exportból. A statisztikát főként a német és más országok autógyárainak alkatrészexportja dobja fel, a kis- és közepes vállalatok termékei a magyar-kínai kereslet viszonylatában nem számottevő jelentőségűek.

A sinológus kiemelte: Kína általános külpolitikai víziójának nevezhető az Új Selyemút program, amely Kínát Nyugat-Európával kötné össze. Ennek a projektnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal is. Salát Gergely szerint megépítése nem Kína számára igazán fontos.

Ez egy magyar kezdeményezés volt, amely jól illeszkedik az Új Selyemút-vízióba

– mondta a Kína-szakértő.

A vasútvonal megépítése kínai hitelből valósul meg, amelynek finanszírozási kondíciója hasonló a paksi beruházáséhoz. Korszerűbb lesz a jelenleginél, a kínaik a legmodernebb technikával építenek vasutat, amely ha elkészül, Magyarország legmodernebb vasúti pályája lesz – részletezte a szakértő. Salát Gergely ugyanakkor hozzátette: szakértők szerint több száz, sőt több ezer év is lehet, amíg megtérül a beruházás. Kiemelte: a szakasz jelenlegi áruforgalma minimális. „Ez egy egészen katasztrofális állapotban lévő szakasz” – fogalmazott.

A sinológus azt is elmondta, hogy most is bizonytalan, hogy mikorra készül el a vasútvonal. Eredetileg a 2018-os magyarországi választások előttre tervezték az alapkőletételt, azonban lehet, hogy csak a 2022-es vagy 2026-os választásokra történik érdemi lépés.

Salát Gergely arról is beszélt, hogy Kína eddigi gazdasági növekedési modellje kifulladt. Az új kihívás, amelyre választ kell adni a kínai vezetőnek, az új gazdaság felfejlesztése. Szerinte a belső fogyasztáson, innováción, high tech eszközökön, digitalizáción, a nanotechnológia és a mesterséges intelligencián alapuló iparágak fejlesztésére van szükség az ázsiai országban. A régi gazdaság – például a szénbányászat, acélipar és betonelőállítás – súlyát pedig csökkenteni kell – tette hozzá. Ez egy nagy váltást jelent, hiszen

szénbányászok millióit kellene átképezni programozóvá.

Egy olyan feladatot, amely teljesítéséhez Kína minden energiájára szükség lesz – mondta a sinológus.

Kereskedelmi háború

Donald Trump amerikai elnök júniusban jelentette be, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki összesen 50 milliárd dollár értékű Kínából importált csúcstechnológiás termékre július 6-ától. Kína válaszul 34 milliárd dollár értékű amerikai importtermékre vet ki vámot. Salát Gergely sinológus szerint

több lehetséges folytatása lehet az Egyesült Államok és Kína közötti „vámháborúnak”,

ha megállnak ezen a szinten, amely bár okoz kárt mindkét gazdaságban, de nem fenyeget csőddel. A szakértő szerint arra is van lehetőség, hogy szép lassan kihátrálnak a védővám-politikából, de az sem elképzelhetetlen, hogy folyamatosan egymásra licitálnak majd. Így belekerülhet a két ország egy kereskedelmi háborúba, amely ha 100 milliárdos nagyságrendű árut érint, komolyan befolyásolhatja a kínai-amerikai kapcsolatokat, és a világkereskedelmet is – tette hozzá a sinológus.

Salát Gergely úgy fogalmazott, a kínaik kifejezetten olyan termékekre szabták ki a vámokat, amelyek érzékenyen érinthetik Amerikát.

„A kínaiak nagyon okosak: a szójababra meg olyan termékekre szabtak ki védővámokat, amik tipikusan Trump-szavazó államoknak a termékei”

– fogalmazott a sinológus, aki szerint az amerikaiak azonban kissé „eszetlenül” választották meg a védővám alá vont termékeket.

A szakértő szerint a kínai válaszlépések akár meghátrálásra is késztethetik Trumpot. „Ha az a 10 szójababtermelő állam, amiből 9 legutóbb Trumpra szavazott, a következő választáson nem rá fog szavazni, akkor Trump nem lesz még egyszer az USA elnöke” – hangsúlyozta.

A Kína-kutató arról is beszélt, hogy megtört az Egyesült Államok világhatalmi státusza, és kétpólusú világ kiépülése felé tartunk.

„Kína felnőtt az USA mellé, ráadásul még tovább növekszik”

– fogalmazott. Bár az amerikai elnök felismerte problémát, de „valószínűleg erre nincsen egy olyan megoldás, ami az amerikai világhatalmi pozícióknak és az amerikai büszkeségnek az érintetlenül hagyásával járna” – tette hozzá.

Salát Gergely szerint egyfajta kitörési pont lehet az Egyesült Államok számára, ha azokra a területekre, ahol Kína világelső, forrásokat összepontosít. Hozzátette: az dől majd el, hogy a következő évtizedekben ki szabja majd meg a trendeket a világgazdaságban.