Stoltenberg hangot adott azon reményének, hogy a NATO júliusi brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállamok az Oroszországgal szembeni határozott hozzáállást erősítik meg. Szerinte a NATO-orosz viszonyt "kétcsatornás" módon kell megközelíteni: egyfelől elriasztásra és védelemre, másfelől politikai párbeszédre van szükség.

"Jobb kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, akkor is, ha nem bízunk ennek közeli megvalósulásában" - jelentette ki Stoltenberg, Moszkvát egyebek között a NATO-tagállamok demokratikus folyamataiba való beavatkozással, Ukrajna destabilizálásával, valamint kiber- és vegyi támadások szervezésével vádolva.

Elmondta: egyetért a holland kormánnyal, amely felszólította Oroszországot, hogy vállaljon felelősséget a malajziai légitársaság MH17-es járatának 2014-es lelövéséért.

A júliusi NATO-csúcs további témáinak Stoltenberg a NATO fegyveres erőinek transzatlanti és Európán belüli gyors áthelyezhetőségét nevezte, szerinte döntés születik az észak-atlanti csapatok megerősítéséről, készenlétéről és mobilitásáról, valamint a parancsnoki struktúra megreformálásáról.

A terrorizmus elleni harcról beszélve a főtitkár az afganisztáni, iraki és líbiai tapasztalatokra hivatkozva leszögezte: előnyben részesítené a helyi erők kiképzését harcoló NATO-csapatok telepítése helyett. A NATO afganisztáni jelenlétét szerinte 16 ezer főre fogják korlátozni, és a missziónak elsősorban kiképzési feladatokat kell ellátnia.

Új iraki, tunéziai és jordániai kiképzési misszióról is döntenek a júliusi csúcstalálkozón - közölte Stoltenberg, aki a NATO-koalíció "nagy előrelépésének" nevezte az Iszlám Állam erőinek fokozatos kiszorítását Irakból és Szíriából.

A júliusi csúcs további kiemelt témájaként Stoltenberg a NATO és az EU együttműködését említette, s ezzel összefüggésben fontosnak nevezve, hogy az uniós erőfeszítések ne megkettőzzék, hanem kiegészítsék a NATO működését.