Az európai képviselők szerint a Bizottság új főtitkárának „puccs-szerű” kinevezési módja aláásta a testület tekintélyét, és az EP egy szerdán megszavazott állásfoglalásban arra kérte Brüsszelt, hogy „gondolja át” a Martin Selmayr kinevezését eredményező eljárást.

Az Európai Bizottságnak azonban ez nem áll szándékában: Günther Oettinger, a testület személyzeti politikáért felelős tagja közleményében a személyzeti szabályzatra és a parlamenti állásfoglalásra hivatkozva közölte, hogy nem ismétlik meg a procedúrát és Juncker elnök korábbi kabinetfőnöke a jelenlegi helyén marad - írja a BruxInfo.

Brüsszelben sajtóleleplezések nyomán hatalmas hullámokat vetett Jean-Claude Juncker korábbi német kabinetfőnökének bizottsági főtitkárrá való kinevezése, vagyis inkább módja.

Jóllehet, a Bizottság – ahogy arról Oettinger szerdai nyilatkozata is tanúskodik – állítása szerint mindvégig tartotta magát a kinevezési pocedúra során a szabályok betűjéhez és szelleméhez egyaránt, ez nem győzte meg az Európai Parlamentet, amely márciusban előbb plenáris vitát tartott, majd április 18-án egy kemény hangú határozatban vonta kérdőre a testületet.

A kinevezés ugyanis soha nem cáfolt sajtójelentések szerint meglehetősen különös körülmények között történt, amelynek során sérülhettek az átláthatóság követelményei. Egy: Juncker korábbi kabinetfőnöke eredetileg a főtitkár-helyettesi állást pályázta meg, és ilyen előterjesztés is került március elején a biztosok elé. Aztán hirtelen még aznap lemondott az addigi főtitkár, és ami eredetileg a főtitkár-helyettesi kinevezésről szólt, hirtelen főtitkári kinevezésbe ment át.

Kettő, mint kiderült, Selmayr-en kívül csak egy pályázó volt, aki nem más, mint adigi helyettese és utódja, Juncker jelenlegi kabinetfőnöke.

A gyanú szerint ő csak azért pályázott, hogy Selmayr kiválasztását legalizálják.

Három: számos biztos is bevallotta, hogy fogalma sem volt a készülő kinevezésről, amiről csak az utolsó pillanatban értesültek.

Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult, miközben Jean-Claude Juncker hevesen védelmezte jelöltjét és az eljárás szabályosságát. Egy ponton még azt is belengette, hogy ha az új főtitkárnak távoznia kell, akkor ő is lemond.

A képviselők április 18-án elfogadott állásfoglalásukban arra kérik a Bizottságot, hogy „gondolja újra” a Martin Selmayr főtitkárrá való kinevezésére vonatkozó eljárást, és nyissa meg más jelöltek számára is a pályázás lehetőségét, továbbá a jövőben nyílt és átlátható pályáztatási eljárásokat folytasson.

A képviselők úgy ítélik meg, hogy Selmayr kinevezése „puccs-szerű lépésnek tűnhet” ami a jog határait súrolja, sőt valószínűleg ki is lép a jogi keretek közül.

A Parlament tagjai azt szeretnék, ha a Bizottság elismerné, hogy eljárása aláásta a tekintélyét.

A határozat felszólítja az EU-intézményeket, hogy csak abban az esetben töltsön fel belülről megüresedő helyeket, ha előzőleg erről a személyi állomány megfelelő tájékoztatást kapott, és nyitott és átlátható procedúrákat alkalmazzon a legjobban kvalifikált jelöltek kiválasztására.

“Minden egyes megüresedő pozíciót nyilvánossá kell tenni az átláthatóság, a becsületesség és az esélyegyenlőség érdekében” - figyelmeztetnek a képviselők.

Az állásfoglalás ezért arra sürgeti a Bizottságot, hogy 2018 végéig vizsgálja felül a magas rangú tisztviselők kinevezésére vonatkozó eljárást.

Azt is fontosnak tartják, hogy a Bizottság frissítse a belső szabályokat a főtitkári poszt semlegességének szavatolása végett.

A Bizottság válaszában ugyanakkor azzal érvelt, hogy nem tért el belső jogi keretétől és az eljárásrendtől, sem pedig az eddig gyakorlattól. Oettinger nyilatkozatában azt állítja, hogy az előző három főtitkárt is ugyanezen eljárás alapján nevezték ki. Továbbá az új főtitkár alkalmassága és érdemei „nem hagynak semmi kétséget”, és a biztosi testület egyébként is egyhangúlag hozta meg döntését a kinevezésről február 21-én.

A német biztos szerint a parlamenti határozat „helyesen szögezi le, hogy a Bizottság új főtitkár kinevezésére vonatkozó döntését nem lehet visszavonni, és nem is fogjuk ezt megtenni, mivel tiszteletben tartjuk a személyzeti szabályzatot”.

A testület mindazonáltal kész az EP-vel és más intézményekkel átgondolni a jelenlegi szabályok alkalmazását és azt, hogyan lehetne ezeken javítani a jövőben. Oettinger magához ragadva a kezdeményezést már javaslatot is tett egy intézményközi kerekasztal mielőbbi összehívására. A Bizottság arra is figyelmeztet, hogy a magas rangú tisztviselők kinevezésébe semmilyen körülmények között nem szólhatnak bele tagállamok és politikai pártok.