eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a 8. Víz Világfórum megnyitóján Brazíliavárosban, a külügyminisztérium előadótermében 2018. március 19-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Áder János: a vízválság már a jelen

A víz élet és halál kérdése - hangoztatta Áder János köztársasági elnök hétfőn Brazíliavárosban, a Víz Világfórum megnyitóján.

Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület kétéves munkájának eredményét ismertetve a magyar államfő egy Kurt Vonnegut-idézetet átalakítva írta le a helyzetet: "Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap."

Emlékeztetett: az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke két évvel ezelőtt kért fel 12 politikust, hogy tegyenek javaslatokat, miként lehet a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célt elérni.

Áder János a jelentés üzeneteit sorolva kiemelte: a víz élet és halál kérdése. "Nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk; a vízválság nem a jövő, hanem a jelen; ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik; hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatni gondolkodásmódunkat" - folytatta a felsorolást a köztársasági elnök.

Az adatok drámai képet mutatnak - fogalmazott az államfő, kifejtve: ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember - az emberiség kétharmada - szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt - hangsúlyozta.

Hozzátette, a 2050-re vonatkozó prognózisok "még riasztóbb" képet mutatnak. Ekkorra az emberiség fele vízhiányos területen él majd, az elsivatagosodás 1 milliárd ember életét nehezíti meg, s a vízzel összefüggő katasztrófák száma, mértéke és az okozott kár drámaian nőni fog.

A jelentés legfontosabb és egyben legolcsóbb javaslataként a megelőzést emelte ki az államfő, hozzátéve: minden vízforrást - folyók, tavak, vízgyűjtők - meg kell védeni a szennyezéstől.

Kulcskérdésnek nevezte a víz hatékony felhasználását Áder János. Megjegyezte, a legkülönbözőbb iparágak, a bányászattól a textiliparig rengeteg vizet igényelnek. Ezért olyan innovációkra van szükség, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát növelik, a szennyezést pedig minimálisra csökkentik - tette hozzá. Itt azt is elmondta, hogy a legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság. Megjegyezte, nincs technológiai akadálya annak, hogy az agrár vízhasználat hatékonyságát akár 2-3-szorosára emeljék. Hatékonyabb öntözési technológiák nélkül ugyanis számos országban belátható időn belül kimerülnek a kutak, s a növénytermesztés ellehetetlenül.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×