Akárki lesz a külügyminiszter az új német koalíciós kormányban, az országnak mindenképpen egyre fokozottabb érdekeltségei vannak a V4-es államokban – mondta Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában.

Jobb lesz Martin Schulz nélkül?

A Corvinus Egyetem tanára azt is mondta, Sigmar Gabriel, az ügyvezető kormány külügyminisztere szeretné az újonnan felálló kormányban is megtartani a pozícióját, azonban az esélyesek között felmerült Katarina Barley jelenlegi családügyi miniszter, illetve Heiko Maas igazságügyminiszter neve is. 

„Nem tudjuk, hogy ki lesz az külügyminiszter. Ezek a személyek lényegében mind kedvezőbbek, mint Martin Schulz személye, Magyarország és Közép-Kelet-Európa irányában egyaránt” – fogalmazott Kiss J. László. A szakértő hozzátette, Németországnak a térség mindig is kiemelt fontosságú lesz gazdasági szempontból, mivel több német vállalat telephelye is megtalálható a régió országaiban.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint még jobban felértékelődhet Németország és Franciaország együttműködése az Unión belül. Azt is mondta, hogy a két ország között jelentős különbség van gazdaságpolitika tekintetében, mivel Franciaországban az etatizmus, vagyis az állam szerepe meghatározó a gazdaságban, Németországban pedig az állam csak a „külső kereteket” határozza meg. „Ebből az következik, hogy olyan kérdésekben is vannak eltérések, mint az eurózóna reformja vagy Európa jövője” – mondta Kiss J. László.

Ki védi Európát?

Az egyetemi tanár elmondta, a német koalíciós egyeztetésekben nem szerepel az „Európai Egyesült Államokról”  szóló koncepció, azonban 

• a közös európai digitalizációt segítő beruházásokat,
• az európai biztonságpolitikát és a külső határok védelmét is prioritásként kezelik. 

Kiss J. László szerint egy olyan környezetben kell a biztonságpolitikáról beszélni, ahol már nem lehet kizárólagosan Egyesült Államokra számítani. Azt Donald Trump amerikai elnök is érzékeltette már korábban, hogy Európának jobban ki kell vennie a részét a saját biztonsága szavatolásából, de a NATO 5-ös cikkely értelmében fennmarad a két kontinens közti együttműködés.

Nagy-Britannia távozása miatt ezen a területen elmélyültebb német-francia együttműködésre van szükség – jegyezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László azt is mondta, Németország nem szeretne olyan gazdaságpolitikát, amellyel gyakorlatilag egy transzferunióban kisegítenék a déli államokat. 

Párhuzamos társadalmak

A szakértő azt is mondta, hogy Németország a menekültek kérdésében egyelőre vinné tovább Angela Merkel kancellár irányvonalát, amely igencsak vitatott. „A menekültek elosztásának állandó mechanizmusát hozzák létre, amely tulajdonképpen a német menekültpolitika »európaizálását« jelenti.

Ennek számos kockázata van, hiszen a kérdés továbbra is megosztja Európát, elég ha a visegrádi államokra gondolok” 

– mondta az egyetemi tanár. Azt is mondta, a német elképzelés szerint a strukturális támogatásokat összekapcsolnák a menekültek befogadásával, ez pedig a közép-kelet-európai térségben beruházással rendelkező német vállalatok érdekeire is negatívan hatna.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára jelezte, Németországban nem az újonnan érkezők kezelése jelenti az igazi nehézségeket. Kiss J. László elmondta, hogy

Németországban határozottan csökkent a menekültek száma

a nyugat-balkáni út, illetve a magyar határ lezárásának köszönhetően, ezért a német belpolitika stabilizálódott a korábbi állapotához képest, illetve a Merkel-kormány is megerősödhetett. Kiss J. László azonban hozzátette, a Németországban tartózkodó menekültek egy része beazonosíthatatlan, illetve a családegyesítések kérdései és a közbiztonsági problémák továbbra is megoldásra várnak.

A külpolitikai szakértő beszélt arról is, hogy az ottani NO-GO zónák létezésének elismerésével maga Merkel is jelezte a probléma súlyosságát. Az egyetemi tanár szerint a kialakult párhuzamos társadalmak magukkal hozták a párhuzamos törvénykezéseket is, amelyeket az imámok hirdettek meg a mecsetekben, és amik nem összeegyeztethetőek a német alkotmányossággal.

Kiss J. László az Arénában arról is beszélt, hogy a koalíciós tárgyalások után a szociáldemokraták akkora súlyt kapnak az új kabinetben, mint ha 30 százalékos támogatottságot élveznének, holott a szeptemberi választás 20,5 százalékos eredménye után a felmérések szerint jelenleg 15,5-17 százalékon áll az SPD. Időközben pedig már volt olyan kutatás is, amely szerint - ha kis különbséggel is -, de a bevándorlásellenes AfD lett a második erő a CDU/CSU mögött.