Oroszország számára Szíria azért kiemelten fontos terület, mert a térségben csupán a szíriai rezsim maradt szövetségese, ráadásul az egykori Szovjetunió határain túl csupán ott van katonai támaszpontja – mondta az Oroszország-szakértő.

„De nagyon tudatos döntés volt, részben az orosz társadalom figyelmét az ukrajnai kudarc vagy patthelyzetről el kellett forgatni, másrészt az a remény éltette, hogy a szíriai beavatkozással olyan fontos és megkerülhetetlen tényező lesz. Oroszországot az ukrajnai események nyomán kizárják a G8-as csoportból, egyfajta politikai karanténba helyezi nyugat vezető hatalmainak köre, azt gondolta,

a szíriai jelenléttel visszakerül a nagyok asztalához.”

Oroszország ezzel a lépéssel valóban komoly tényező lett, ám azt továbbra sem tudni, hogy milyen szinten – tette hozzá Sz. Bíró Zoltán.

„Ebben még igazi eligazítással Trump még nem tudott szolgálni, hogy ez csak a Közel-Keletre vagy más globális kérdésekre vonatkozóan is visszaengedést jelent. Ez továbbra is nyitott. Az nem kétséges, hogy

Szíria kérdésében megkerülhetetlen.”

Az Oroszország-szakértő hangsúlyozta: a késő jelcini, korai putyini időkben Moszkva együttműködő és normakövető volt, így együttműködésre alkalmasként tartották számon – kérdés, hogy ezt a státuszt sikerül-e visszanyernie.

Oroszország azért nem tekinti barátnakMagyarországot

Oroszország számára néhány éve fontos lett, hogy a volt szovjet érdekszférában egy országgal – Magyarországgal – kapcsolatot tud demonstrálni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.

„Azok után, hogy 2014 elejétől, az ukrajnai válsághoz kapcsolódóan Oroszország körül kezd elfogyni a levegő, és a nyugati vezető hatalmakkal: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és más fontos nemzetközi szereplőkkel feszültté vált a viszony, annak jelentősége és értéke, hogy egy EU- és NATO-tag, egykori szocialista ország vezetője hajlandó vele magasszintű politikai kapcsolatokat fenntartani: szívesen utazik Moszkvába és örömmel látja vendégül, felértékelődött.”

Sz Bíró Zoltán hozzátette: Moszkva számára az is fontos, hogy olyan témákat, mint például az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásának kérdése, ne csak Vlagyimir Putyin, de egy uniós ország vezetője is napirenden tartsa.

„Ebben a tekintetben is fontos lehet Magyarország Oroszország számára, abban nem bízom, hogy azt gondolná Oroszország, hogy esetleg vétózna is szankciós ügyekben Magyarország. Bár a magyar külügyminiszter által állított szankciós veszteségek retorikája és a ténylegestől minden bizonnyal jóval magasabbra emelt szintje mintha ezt előlegezte volna meg, de nem hiszem, hogy Moszkva ennek érdekében nyomást akarna gyakorolni Magyarországra.”

Az Oroszország szakértő hangsúlyozta: Magyarországot Moszkva nem tekinti barátnak, de

néhány témában hasonlóak a két ország érdekei.

„Bizonyosfajta érdekazonosságot érzékelnek annak következtében, hogy a magyar miniszterelnök nem egy kérdést – migráció, uniós belső egysége - az Európai Unió országainak többségétől eltérően ítél meg. Olyan, mint ha párhuzamosan nagyon hasonló dolgokat mondanának, de Putyin valószínűleg emlékszik az ellenzéki Fideszre, amikor nagyon éles hangon bírálta a szociálliberális kormány pragmatikus kapcsolatépítését.”

Sz Bíró Zoltán szerint az kevésbé érthető, hogy

Magyarország miért keresi a kapcsolatot egy külpolitikailag elszigetelődött, gazdaságilag lejtmenetben lévő Oroszországgal.