Az Egyesült Államok legelső elnökválasztását 1789-ben, a másodikat három év múlva, 1792-ben tartották. 1789-ben az elektori kollégium George Washingtont választotta meg elnöknek, akit 1792-ben (eddig egyedülálló módon) az elektorok százszázalékos támogatásával erősítettek meg hivatalában. Az elnökválasztást azóta négyévenként tartják, az idén 58. alkalommal döntenek a Fehér Ház lakójáról, akit 1937-ig március 4-én, azóta január 20-án iktatnak be hivatalába. A parádé csak egyszer maradt el, Ronald Reagan 1985-ös beiktatásakor, a mostoha időjárási viszonyok miatt.

A legszorosabb választási eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, és a Képviselőház döntött Jefferson javára. Négyszer fordult elő, hogy az országosan kevesebb szavazatot kapott jelölt jutott többséghez az elnököt megválasztó elektori testületben: 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush került így az elnöki székbe. A legnagyobb arányú győzelmet Franklin D. Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alf Landon nyolc megszerzett voksa ellenében.

Az Egyesült Államoknak eddig 43 elnöke volt. A 2008-ban megválasztott, két ciklus után leköszönő Barack Obama sorrendben mégis a 44., mert Grover Clevelandet - aki 1885-1889 és 1893-1897 között, egy ciklus kihagyásával töltött ki két elnöki periódust - a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt, mint a 22. és 24. amerikai elnököt tartják számon.

Az első afroamerikai elnök, Obama 2009-es hivatalba lépéséig valamennyi amerikai elnök fehér bőrű volt. Közülük 18 republikánus, 15 demokrata, 4-4 demokrata-republikánus és whig, kettő pedig föderalista párti.

A legidősebb korban Ronald Reagan került az elnöki székbe, ő 69 évig és 349 napig várt a sikerre, a legfiatalabb megválasztott elnök, John F. Kennedy csupán 43 évig és 236 napig. Nála is fiatalabb volt hivatalba lépésekor Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után, alelnökként került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában.

Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George Bush és George W. Bush követte. William Henry Harrison unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett, ez a nagyapa-unoka párosítás még követőkre vár. A 14 alelnökből lett elnök közül öt megválasztás, nyolc a hivatalban levő államfő halála, egy pedig az elnök lemondása miatt került a Fehér Házba. Richard Nixon volt az egyedüli amerikai elnök, aki lemondásra kényszerült (1974), a helyére lépő Gerald Ford pedig az egyedüli, aki az elnöki és az alelnöki széket is elődje lemondása miatt nyerte el. Egyszer történt meg az is, hogy az alelnök legyőzte a hivatalban lévő elnököt (1800-ban Thomas Jefferson John Adamst).

A már elhunyt 38 elnök közül 34 halt meg természetes halállal. Nyolcan haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet - Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy - meggyilkoltak. A leghosszabb ideig, 12 évig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig William Henry Harrison volt hivatalban 1841-ben, aki egy hónappal beiktatását követően hunyt el tüdőgyulladásban. Legtovább - 93 évet és 165 napot - a 2006-ban elhunyt Gerald Ford élt, legfiatalabban - 46 évesen és 177 naposan - John F. Kennedy halt meg. Három elnök az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én, közülük kettő (John Adams és Thomas Jefferson) 1826-ban ugyanazon a napon halt meg.

Jelenleg négy exelnök él - Jimmy Carter és George Bush 92, Bill Clinton és George W. Bush pedig 70 évesek, a leköszönő Barack Obama 55 éves. Közülük ketten, Carter és Obama Nobel-békedíjasok, Cartert 2002-ben, jóval hivatali ideje letelte után, Obamát 2009-ben, beiktatása évében tüntették ki.

Az elnökválasztást hagyományosan megelőzi az elnökjelöltek televíziós vitája, amelyet először 1960. szeptember 26-án, a republikánus Richard Nixon és a demokrata John F. Kennedy részvételével rendeztek meg. Az ezt követő három voksolás előtt a tévévita elmaradt, 1976 óta azonban a választási menetrend szerves része, a jelöltek általában több alkalommal, átlagosan 60 millió néző előtt mérkőznek meg egymással. A legkevesebben, 36,3 millióan a Bill Clinton és Bob Dole közötti 1996-os vitára voltak kíváncsiak. Minden idők legnézettebb tévévitáját idén rendezték meg, az első elnökjelölti összecsapást 84 millióan követték nyomon, amely az 1980-as Jimmy Carter-Ronald Reagan-szópárbaj 80,6 milliós nézőcsúcsát utasította maga mögé.

A jelöltek bármelyike nyeri is meg a választást, történelmet ír. Donald Trump (70) és Hillary Clinton (69) minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdenek a győzelemért, Trump a legidősebb, míg Clinton a második legidősebb amerikai elnökként léphetne hivatalba. Megválasztásukkal 70 év után ismét New York állam adja majd az államfőt, legutóbb az 1933 és 1945 között hivatalban levő Franklin D. Roosevelt volt New York-i. Az 1953-ban megválasztott Dwight D. Eisenhower óta Trump volna az első, aki kormányzói és kongresszusi tapasztalat nélkül kerülne az elnöki székbe, és ő volna a Fehér Ház első kaszinó- és hotellánc-tulajdonos lakója is. Hillary Clinton az Egyesült Államok első női elnöke lehet, győzelme esetén az első házaspárral bővülne a kuriózumok listája, férjéből, Bill Clintonból pedig hivatalosan az első First Gentleman, becenevén First Husband lenne.