eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Körhinta kizárva a horvát kormányválságban

A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöksége szombaton arról döntött, hogy megpróbál új kormánykoalíciót létrehozni a parlamentben.

Tomislav Karamarko, a párt elnöke ugyanakkor arról nem kívánt nyilatkozni, mely pártokkal próbál meg új parlamenti többséget létrehozni.

A HDZ elnöke arról is beszélt, hogy az elnökség tagjai között voltak olyanok, akik azt kérték, hogy mondjon le a kormányban betöltött tisztségéről, de ők kisebbségben maradtak. Szerinte az, hogy Tihomir Oreskovic technokrata kormányfő vezesse a HDZ-ből és a Híd Függetlenek Listájából álló kormányt a pártok vezető emberei nélkül, "összeegyeztethetetlen".

Arra az újságírói kérdésre, hogy a HDZ továbbra is koalícióban marad-e a Híddal, Karamarko azt válaszolta: "Olyan körhintát, hogy a HDZ még egyszer leüljön tárgyalni a Híddal, nem fognak látni".

Oreskovic rendkívüli zágrábi sajtóértekezletén pénteken lemondásra szólította fel mindkét helyettesét a kormányválság megoldása érdekében. Kijelentette, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettes között kialakult vita és személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak, ezért a nemzeti érdek azt kívánja, hogy mindketten mondjanak le tisztségükről.

Petrov pénteken a sajtónak úgy nyilatkozott: ha a lemondása kell ahhoz, hogy az ország jobb jövő felé induljon el, és a helyzet stabilizálódjon, akkor ő hajlandó félreállni. Karamarko azonban az esetleges lemondást azonnal elutasította és még pénteken kijelentette, hogy nem akarnak előre hozott parlamenti választásokat. Továbbá jelezte, hogy Tihomir Oreskovic többé nem élvezi a HDZ bizalmát.

A kormányfő visszahívásáról a HDZ elnöksége szombaton nem hozott döntést, előbb tárgyalni akarnak pártjuk parlamenti képviselőivel.

Az új kormány megalakulása óta nagy a feszültség a két kormánypárt, HDZ és a Híd között. A helyzet még inkább súlyosbodott, amikor a Nacional című horvát hetilap egyik számában megszellőztette, hogy Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes felesége, Ana Saric Karamarko cége két évig szerződésben állt Jozo Petrovic cégével, amely a Molt is tanácsokkal látta el.

Két héttel később a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tomislav Karamarko ellen. Nem sokkal később a Híd kormánytagjai megvonták a bizalmat Tomislav Karamarkótól, valamint Petrov bejelentette, hogy a Híd képviselői ugyanígy fognak voksolni a parlamentben is. A kezdeményezésről legkésőbb június 18-ig dönt a nemzetgyűlés.

Zarko Puhovski politikai elemző az N1 horvát hírcsatornán szombaton arról beszélt, hogy a HDZ minden bizonnyal bizalmatlansági indítványt nyújt be Oreskovic ellen, Zeljko Reiner házelnök pedig valószínűleg még Kramarko bizalmatlansági szavazása előtt napirendre tűzi Oreskovic visszahívását. Amennyiben a miniszterelnöktől a parlament megvonja a bizalmat, automatikusan a kormány is megbukik, Kolinda Grabar-Kitarovic államfőnek pedig újra konzultációra kellene hívnia a pártokat. Az új miniszterelnök-jelöltnek 30 napja lesz rá, hogy biztosítsa a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget, amennyiben azonban nem jár sikerrel, az államfő kiírja az előre hozott választásokat.

A CRO Demoskop legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki SDP a tavalyi választások óta először átvette a vezetést és az első helyen végzett 30,5 százalékkal. Második helyre került a kormányzó HDZ 26,3 százalékkal. A harmadik helyet az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet foglalta el 7,4 százalékkal, míg a Híd a negyedik helyre csúszott vissza 6,4 százalékkal.

Az elmúlt egy hét eseményei leginkább a HDZ-nek ártottak. A Hídnak ellenben sikerült megállítania népszerűségének hónapok óta tartó zuhanását.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×