A Törökország egyik legnagyobb példányszámú újságja és a hozzá kapcsolódó médiumok a Recep Tayyip Erdogan török elnök legnagyobb politikai ellenfelének számító Fethullah Gülen iszlám hitszónok érdekeltségébe tartoznak.

Gülen ellen január elején pert indítottak a török hatóságok, és azzal vádolják, hogy 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni az akkor miniszterelnök Erdogan hatalmát.

A pénteki döntés az angol nyelvű Today's Zaman című lapot, valamint egy hírügynökséget érint, s azzal, hogy ezentúl Ankara nevezi ki a médiacsoport szerkesztőségének és menedzsmentjének vezetőit, tovább szűkül az ellenzéki televíziós csatornák és újságok köre Törökországban.

Abdulhamid Bilici, a Zaman főszerkesztője a szerkesztőség előtt egybegyűlt tömegnek azt mondta, az isztambuli főügyész által meghozott bírósági határozat "a demokrácia fekete napja" Törökországban.

Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki. John Kerry amerikai külügyminiszter egyik szóvivője pénteken nyugtalanítónak nevezte a lépést. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa elítélte a történteket, és úgy vélte, a sajtószabadság nagyon súlyos megsértéséről van szó, s ennek nincs helye egy demokratikus társadalomban.

A Gülen és hívei elleni hatósági fellépés szüntelenül folyik azóta, hogy az Erdogan által alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tavaly novemberben megnyerte az előre hozott választásokat.

Az 1999 óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen korábban Erdogan szövetségese volt, egy ideje azonban legfőbb ellenfelének számít, és úgy tudni róla, hogy jelentős befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban. A török elnök azzal
vádolja a befolyásos hitszónokot, hogy "párhuzamos államot" akar kiépíteni a Törökországban.