eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Orbán: Szükség van második védvonal létrehozására

Az Európai Unió eddigi politikája a migrációs válság kezelésében megbukott, a külső schengeni határokat nem sikerült megvédeni, ezért új, második védővonalra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Prágában, a visegrádi országok (V4) kormányfőinek rendkívüli találkozóját követő sajtóértekezleten.

"A mi álláspontunk továbbra is az, hogy a migrációs hullámot ellenőrizni kell, le kell állítani" - fejtette ki a magyar kormányfő.

Szerinte azonban Törökország és Európa közötti védvonal nem működik, a migránsáradatot eddig nem sikerült megállítani.

"Az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy ez nem sikerült, ezért logikailag és a politikai felelősségből következik, hogy egy második védelmi vonalról is eszmét kell cserélnünk" - szögezte le.

"Magyarország annyit tud tenni, hogy segítséget nyújt mindazoknak, akik hajlandóak bebiztosítani a második védvonal kiépítését Magyarország határaitól délre" - tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy "a 2016-os év legfontosabb kérdése a biztonság és a migráció kérdése lesz, ezért a prágai V4-es csúcstalálkozónak ez volt a legfőbb témája"

A kormányfő megjegyezte: az Európa körüli országokban ma a számítások szerint 38,5 millió belső menekült él, s "ez az a tömeg, amely bármikor megindulhat Európa irányában" - jegyezte meg.

Rámutatott, hogy Ukrajna felől is hatalmas migrációs hullám fenyegeti Európát, de ezt a V4-ek megakadályozzák. "Segítséget ehhez nem kapunk, de megvédjük Európát ennek a népmozgásnak a terhétől" - mondta a miniszterelnök.

A találkozón a macedón elnök és a bolgár kormányfő is részt vett. Orbán Viktor szerint mindkét ország a migrációs válság kezelésében helytállt, ezért Magyarország támogatja Bulgária felvételét a schengeni övezetbe és Macedóniának is fel kellene ajánlani a uniós tagságot.

Fico szerint B-terv kell a migránsválság kezeléséhez

A szlovák kormányfő szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartani a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére.

Robert Fico ezt a visegrádi négyek hétfői, prágai csúcstalálkozója után mondta a sajtónak.

"Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést. De be kell vallanom, hogy meglehetősen kétkedő vagyok. Ezért is beszélünk B-tervről a macedón és a bolgár határ biztosítása érdekében" - mondta Robert Fico.

Sobotka: támogatni kell a bolgár és macedón határvédelmet

Az Európai Uniónak több támogatást kell adnia Bulgáriának és Macedóniának saját határvédelmi intézkedéseikhez - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a visegrádi négyek prágai csúcstalálkozója után.

Mint mondta, a cseh fővárosban abban is egyetértettek, hogy végre kell hajtani az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodását, és támogatni kell Görögország erőfeszítéseit a schengeni övezet feltételeinek a betartásában.

A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy a migrációs válságnak nincs más megoldása, mint a közös európai.

Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem Görögország vagy más ország ellen irányult A migráns válság miatt Macedóniára nehezedő teher súlyosabb, mint amit bármely más uniós tagország visel - mondta.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint Európa súlyos kihívásokkal és problémákkal szembesül, amelyeket józan ésszel és közös álláspontra támaszkodva kell megoldani.

Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a migránsok áradata fölött - mondta, hozzátéve, hogy azt várja: az Európai Tanács legkésőbb a márciusi találkozóján hatékony intézkedéseket kell hoznia.

Választóvonalak nélküli Európát szeretnének a V4-ek


Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő a Prágai Nyilatkozatban óvtak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban és hangsúlyozták, hogy az EU-nak nyitottnak kell maradnia a jelenlegi és jövőbeni tagjelölt országok számára. Az európai integráció elmélyítését alapvető kérdésnek nevezték.

A kormányfők úgy vélekedtek, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia uniós csatlakozásával Európa egyesült. Ugyanakkor utaltak arra hogy Európában továbbra is fennáll a választóvonalak kialakulásának a veszélye.

"Ennek tudatában készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását. Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk" - olvasható a nyilatkozatban.

A V4-ek támogatják az EU további bővítését, erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a szervezet továbbra is nyitva álljon új tagok előtt és készek segíteni a nyugat-balkáni országoknak a csatlakozásban.

A kormányfők figyelmeztettek: " a legutóbbi fejlemények, amelyek közös nevezője az uniós állampolgárok békéjének, biztonságának és jólétének a veszélyeztetése az unió részéről közös n választ kívánnak. " Ebből kiindulva az európai egység erősítését és az európai integráció elmélyítését alapvető fontosságúnak nevezték.

"Eltökéltek vagyunk aktívan hozzájárulni az integráció erősítéséhez és hatékony működéséhez. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége" - olvasható a közös nyilatkozatban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×