A sajtóértesülés szerint a tervezet központi eleme, hogy amennyiben egy uniós ország a többi tagállam előtt bizonyítani tudja szociális ellátórendszerének túlterheltségét, akár négy évre is megtagadhatná a szociális ellátást az újonnan érkező munkavállalóktól.

A brit miniszterelnök később üdvözölte az alternatív javaslatokat, azonban hangsúlyozta, hogy az eredeti tervek ezek dacára továbbra is napirenden maradnak. David Cameron szóvivője elmondta: az, hogy az utóbbi hetekben számos új javaslatot előterjesztettek a kérdésben, jól mutatja, hogy a tárgyalások konstruktív szellemben zajlanak. "Folytatódni fognak az egyeztetések, még sok munka hátravan" - tette hozzá.

David Cameron pénteken Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel tárgyal Brüsszelben. Elemzők szerint ha a találkozón a feleknek sikerül egyetértésre jutniuk a reformintézkedésekkel kapcsolatban, akkor Cameron a Donald Tusk európai tanácsi elnökkel folytatott vasárnapi tanácskozásán elfogadhatja a javaslatot.

A brit EU-reformigényekről szóló tárgyalási folyamat hivatalosan novemberben kezdődött, miután Cameron elküldte pontokba szedett reformköveteléseit Brüsszelnek és a többi EU-tagállamnak. A fő brit követelések között szerepel annak rögzítése, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagállamok kárára, Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgás szabályaival.

Ez utóbbi brit igény a legtöbb vita forrása, ugyanis London ebbe beleérti az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátására vonatkozó szabályok jelentős szigorítását is, ezt azonban több más tagállam diszkriminációnak tartja és elutasítja.

A brit reformigények többi részéről már nagy vonalakban sikerült megállapodniuk a tagállamoknak, a végleges megoldást sokan az uniós állam-, illetve kormányfők február 18-19-i csúcstalálkozójától várják.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.