A belső határok szabad átjárását biztosító schengeni övezet nem tudna működni, ha csak néhány tagország fogadna be menekülteket.

"Néhány ország viseli a terhek oroszlánrészét a menekültválságban, ők fogadják be a legtöbb menekültet" - mondta a De Tijd és a L'Echo című belga napilapoknak adott interjúban, megnevezve Svédországot, Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát.

"Néhány ország most azt mondja: ez nem a mi problémánk, hanem a tietek. Sok szerencsét! Ez óriási nyomás alá helyezi az (európai) szolidaritást" - tette hozzá.

A 26 tagú schengeni övezet több országa, köztük több kelet-európai ország ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós tagállamok elosszák egymás között az év eleje óta Európába érkező menekülteket. Lengyelország frissen megválasztott kormánya például közölte, hogy a párizsi merényletek után a terrorista támadások veszélye miatt nehezebb számára befogadni a háború és a szegénység elől a Közel-Keletről elmenekülő embereket.

Dijsselbloem kijelentette, hogy ő szeretné a jelenlegi schengeni övezet fenntartását, de ha a tagországok nem akarnak részt venni a menekültek igazságos elosztásában, akkor a többieknek kell valamit tenniük, mert bőkezű jóléti rendszerük nem fogja bírni a rengeteg migráns beáramlását.

E rendszerek "megőrzése érdekében őrizni kell a külső határokat, különben rengeteg ember jön és kér majd szociális támogatást, ami szét fogja vetni azokat. Ez történik máris Hollandiában" - jelentette ki.

Felszólította az unió országait, hogy áldozzanak több pénzt a külső határok védelmére, valamint a törökországi és a libanoni menekülttáborok fenntartására.

"Ha nem (erősítjük meg) a 28 EU-tagország vagy a schengeni övezet külső határainak ellenőrzését, akkor elképzelhető, hogy egy mini schengeni övezet szintjén kell majd ezt megtennünk" - szögezte le, hozzátéve, hogy ez utóbbit el akarja kerülni.

Hollandia már korábban felvetette egy kisebb schengeni övezet ötletét, de Németország, amely szerint a terv kivitelezhetetlen, azonnal elhatárolódott ettől.