eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Törökország katonai műveletet hajtott végre Szíriában

A török hadsereg katonai műveletet hajtott végre Szíria területén vasárnapra virradó éjjel, hogy kimenekítse onnan egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségét - közölte Ahmet Davutoglu miniszterelnök és a hadsereg vasárnap reggel.

Davutoglu Twitter-mikroblogján azt írta, hogy az akció során sikeresen evakuálták Szíriából a 38 fős őrséget, és magát a síremléket is Törökország területére vitték. A kormányfő szerint a sírhelyet Szíria egy másik, török katonai ellenőrzés alá vont pontjára tervezik áthelyezni.

A hadsereg közleményében arról számolt be, hogy az akció során egy katona egy balesetben meghalt. Fegyveres összecsapás nem történt a művelet alatt.

Törökország most hajtott végre először szárazföldi katonai betörést a szomszédos Szíriába a 2011 márciusa óta tartó szíriai polgárháború alatt.

Davutoglu sajtótájékoztatón közölte, hogy a műveletben mintegy 100 katonai jármű, köztük 39 harckocsi vett részt, amelyeket drónok és felderítő repülőgépek kísértek. A miniszterelnök beszámolója szerint Ankara senkitől sem kért engedélyt vagy támogatást az akcióhoz, de az Egyesült Államok által vezetett terrorellenes koalíció tagjait tájékoztatta a művelet megindításáról.

A hétszáz éves mauzóleum az Oszmán Birodalmat megalapító I. Oszmán szultán nagyapjának, Szulejmán sahnak állít emléket. A sírboltot egy 1921-es szerződés török tulajdonná nyilvánította, Ankara több tucat fős díszőrséget állomásoztatott ott.

A síremlék Aleppó tartományban, az Eufrátesz folyó partján fekszik, mintegy 35 kilométerre délre a török határtól. Tavaly ősszel az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elfoglalta a mauzóleum körüli területeket. Akkor a török vezetés úgy fogalmazott, hogy a dzsihadisták vészesen közel kerültek a jelentős jelképes erővel bíró síremlékez. Ankara korábban többször hangoztatta, hogy szükség esetén megvédi a mauzóleumot.

Törökország mindeddig vonakodott attól, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott, az IÁ legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban. Ankara attól tart, hogy amennyiben a dzsihadistákra mért légi csapásokat nem kíséri átgondolt politikai tervezés, a támadások stratégiailag kedvező helyzetbe hoznák a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket - miközben a török vezetés Aszad eltávolítására törekszik - és a kurd (pesmerga) harcosokat, akik a három évtizede nagyobb autonómiáért küzdő törökországi kurdok szövetségesei.

Mindazonáltal a vasárnapi akció mellett az is Ankara növekvő aktivitását jelzi, hogy a héten megállapodást kötött az Egyesült Államokkal mind az IÁ, mind az Aszad ellen küzdő szíriai mérsékelt ellenzékiek kiképzéséről és felfegyverzéséről.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×