Jean-Claude Juncker teljes egészében vállalja leendő bizottságát, kész valamennyi tagjáért kiállni, jelölésüket megvédeni - derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a leendő új Európai Bizottság kinevezett elnöke folytat ezekben a napokban az Európai Parlament frakcióival.

Az EP illetékes szakbizottságai jövő hétfőn kezdik a biztos-jelöltek meghallgatását. Juncker már ennek jegyében tájékoztatja a héten a képviselőtestület politikai pártcsoportjait arról, hogy milyen szempontok szerint állította össze csapatát, és véleménye szerint miért az adott összetétel, portfólió-elosztás és hatáskör-megosztási struktúra a leghatékonyabb. A találkozókból az új elnök voltaképpen a kérdéseken keresztül egyúttal arról is tájékozódhat, hogy előreláthatóan milyen ponton érheti támadás leendő testületét.

Saját pártcsaládjával, a parlamentben relatív többséget élvező néppárti frakcióval találkozva mindenekelőtt azt érezte fontosnak hangsúlyozni, hogy nincs olyan tagja majdani bizottságának, akit csak kelletlenül "vett volna be" a csapatba. Még a néppárti körökben leginkább megkérdőjelezett szlovén jelöltet - Alenka Bratusek, hazájában nem túl sikeresen szerepelt korábbi miniszterelnököt - is határozottan megvédte, azzal érvelve, hogy ő ragaszkodott hozzá, mert nőre és lehetőleg ex-kormányfőre volt szüksége a csapatépítés során - írja a BruxInfo.

A beszélgetésen szóba jött a magyar jelölt esélyeinek a kérdése is. A Bruxinfo értesülései szerint Juncker a Navracsics Tibornak juttatott portfolió kapcsán lényegében elismerte, hogy részben azért is választotta a számára az adott területet, hogy kis támadási felület adódjon az EP részéről.

Juncker kiállása a "teljes testület" mellett mindenekelőtt azért keltett feltűnést, mert ha ezt így nem is mondta ki, de hallgatósága azt olvasta ki belőle, hogy amennyiben a meghallgatás után az EP meg akarja bontani az általa javasolt csapatot, akkor a luxembourgi politikus ezt nem fogja elfogadni, és végső esetben a lemondástól sem zárkózik majd el, mintsem, hogy változtasson. (Mindez persze feltételezi, hogy a jelöltek a meghallgatáson amúgy jól szerepelnek, nem kompromittálják magukat szakmai tévedéssel, bántó tájékozatlansággal, vagy közfelzúdulást keltő politikai kijelentéssel.)

Megfigyelők megjegyzik, hogy Juncker kezében alkalmasint erős kártya lehet az, ha csapata védelmében lemondással fenyegetőzik. Éppen elég nagy felhajtás kísérte jelölését a választási kampány során, (majd pedig nem csekély politikai alkudozás végső kiválasztásakor az állam- és kormányfők végső döntésénél) ahhoz, hogy a közvélemény előtt könnyedén fel lehessen vállalni esetleges menesztését.

Ennyiből Juncker helyzete gyökeresen ellentétes azzal, ami Barrosót jellemezte tíz évvel ezelőtt, amikor először futott neki első bizottsága parlamenti elfogadtatásának. Az akkori portugál bizottsági elnök csapatában jó néhány biztos jelölése megkérdőjeleződött a meghallgatások során, de a lista egészéről szavazó strasbourgi plenárisra sokak szerint eredetileg még úgy érkezett a többség, hogy végül bizalmat szavaznak majd a listának. Barroso azonban egy, a közhangulatot rosszul megítélő, nem igazán oda illő beszédet mondott csapata bemutatásakor, és ezzel olyannyira maga ellene fordította a képviselőknek immár nagyobbik részét, hogy a szavazás előtt éjszakára kiderült: a listát a másnapi plenáris el fogja utasítani.

Ezt felismerve kérte Barroso másnap, hogy adjanak neki két hét haladékot, amíg átalakítja leendő bizottságát, és arról szavazzanak majd. Így is történt, és az összetételében és munkamegosztásában módosított új verzió már megkapta a szükséges támogatást. De a portugál elnök eredetileg nem azzal a szándékkal állt előző nap reggelén a plenáris elé, hogy időt akar majd kérni, ez egy váratlan improvizáció volt, miután beszédével majdnem magával rántotta leendő csapatát.

Junckernél sokak szerint pont fordítva áll a dolog: mivel induló pozíciója nagyon erős, kiállásával akár a testület netán viszonylag támadhatóbb tagjait is maga után tudja húzni, meg tudja őket védelmezni.

Parlamenti bennfentesek egyébként - és ezt állítólag Juncker is megerősítette - változatlanul érvényesnek tekintik a nagy frakciók (minimálisan a néppárt, és a szocialisták-demokraták) közötti megállapodást arról, hogy kíméletesen bánnak majd egymás jelöltjeivel. Miként többen is megjegyezték, gondoljanak is bármit egyes politikusokról, vagy az azokat küldő tagországokról, az intézményi stabilitás, a külső kihívásokkal hatékonyan fellépni tudó működőképes intézményi háttér ma mindennél fontosabb.

"A Néppárt mindenképpen erre készül, még ha vannak is elégedetlen hangok például Bratusek esetében, és őszintén remélik, hogy a másik oldal is hasonlóan készül a dologra" - mondta a frakció egyik befolyásos tagja, aki azt is tudni vélte, hogy a néppárti oldalon nem merült fel Navracsics Tibor esetleges "ejtésének" a lehetősége. "Nem fogják őt feláldozni" - vélte az idézett, belső folyamatokat jól ismerő forrás.

A magyar politikus egyébként a múlt héten maga is találkozott Strasbourgban bemutatkozó beszélgetések keretében EP-képviselőkkel, és egyes vélemények szerint "váratlanul jól szerepelt". "Alapos, nyugodt, megbízható, sőt, kedves emberként értékelték" - idézett ennek kapcsán véleményeket utóbb a néppárti magyar delegáció egyik tagja.

A huszonhét leendő biztost a tervek szerint két hét alatt fogják meghallgatni, amelyek után a szakbizottságok tájékoztatják majd az Európai Parlament elnökét, vajon az adott szakbizottság támogatja-e a meghallgatott jelölt adott portfolió szerinti véglegesítését, vagy sem. A teljes listáról várhatóan az EP októberi plenárisán szavaznak majd: a testület egyes jelölteket nem utasíthat el, csak a lista egészét vetheti - vagy fogadhatja - el.