Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. Tíz leadott szavazat érvénytelen volt. A szabályok értelmében az EP-képviselők - tehát nem csak a szavazásban részt vevők, hanem az összes képviselő - egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna a megválasztáshoz.

Jean-Claude Juncker a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy - David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett -, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében. E szerződés - amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt - kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.

Az egyes frakciók közül a szavazás előtti vitában a néppárti, a szocialista és a liberális frakcióvezető támogatta Juncker megválasztását. Az Európai Konzervatívok és Reformerek euroszkeptikus frakciója, a radikális baloldal, továbbá a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű, kifejezetten unióellenes frakció a jelölttel szemben foglalt állást, a zöldek társelnöke pedig arról számolt be, hogy a frakció megosztott a kérdésben.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációja, amely már korábban is világossá tette, hogy ellenzi Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökké választását, Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-alelnök megfogalmazása szerint kedden Strasbourgban "a nemzeti érdekekkel összhangban" szavazott. Pelczné Juncker megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a fideszesek részéről elvi álláspontról és nem személyi kérdésről volt szó. A Juncker jelölésével szembeni fideszes állásfoglalást az EP és a tagállami kormányokat képviselő Tanács - vagyis két uniós kulcsintézmény - közötti egyensúly megőrzésének szempontjával indokolta.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő szerint Juncker a szavazás előtti vitában nagyon bátor, sok szociális elemet tartalmazó beszédet mondott, ugyanakkor "senkinek nem kereste a kegyeit". Ujhelyi István, a másik MSZP-s EP-képviselő úgy fogalmazott: Juncker megválasztása jó hír Magyarországon azoknak, akik új munkahelyeket akarnak, Európa és benne Magyarország újraiparosítására törekednek, illetve a szociális kérdések megoldásán, a munkanélküliség és a szegénység felszámolásán dolgoznak.

A DK két EP-képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter - akik szintén a szocialista EP-frakcióban foglalnak helyet - közleményben tudatta: megszavazta, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. Kitértek arra: biztosítékot kaptak Junckertől, "hogy az EU a jövőben sem hagyja szó nélkül, ha egy uniós tagállamban sérül a demokrácia, a jogállamiság vagy a médiaszabadság".

A Zöldek frakciójában helyet foglaló Meszerics Tamás, a Lehet Más a Politika (LMP) EP-képviselője korábban közölte, hogy nem szavazza meg Juncker jelölését.

Balczó Zoltán a Jobbik EP-delegációja által kiadott közleményében úgy fogalmazott: Juncker egész politikai pályafutása az integráció elmélyítéséhez, "egy föderatív Európai Egyesült Államok létrehozásához" kapcsolódik, és számos megfogalmazása a nemzeti önrendelkezés felszámolásának tervéről árulkodik. Juncker emellett az elkövetkező évtizedekben Európa problémáinak megoldását a jogszerű bevándorlás növelésében látja, "vagyis Európát a bevándorlók kontinensévé tenné, ezzel alapvetően megváltoztatva az etnikai arányokat".

A szavazás előtti vitában Juncker az európai növekedés és munkahelyteremtés előmozdítása érdekében háromszáz milliárd eurós befektetési programot szorgalmazott. A pénzt - vélekedett - a most is meglevő költségvetési forrásokból, az Európai Beruházási Bank, valamint a magánszektor forrásaiból kell előteremteni, anélkül, hogy megsértenék a szigorú deficitszabályokat és az adósságcsökkentést előíró szabályokat.

"Újra kell iparosítanunk Európát" - mondta Juncker, megállapítva, hogy az öreg kontinens az utóbbi időben hátrányba került a globális versenyben.

Juncker beszédének gazdaság- és szociálpolitikával kapcsolatos részei általában is egyértelműen mutatták, hogy a jobbközép pártállású politikus nyitni kíván a balközép felé. Hangsúlyozta például, hogy a stabilitási és növekedési paktum keretein belül az eddiginél nagyobb rugalmasságot kell tanúsítani a forrásfelhasználás terén.

Juncker arról is szólt, hogy alapjogi és jogállamisági kérdésekkel foglalkozó EU-biztosi tárcát kíván létrehozni. Az EU-ban nincs helye diszkriminációnak, sem nemzetiség, sem nemi hovatartozás illetve irányultság, sem etnikai származás, sem vallási vagy más meggyőződés, sem valamilyen kisebbséghez tartozás alapján - hangsúlyozta.