Az EKB olasz vezetője úgy vélekedett, hogy az eurózóna jegybankjaként működő frankfurti pénzintézet nyíltpiaci műveletei mindazonáltal "pusztító" forgatókönyveket akadályoztak meg.

Draghi kitért arra is, hogy az inflációs nyomás az euróövezetben szerinte továbbra is mérsékelt marad, ezért a közepes és hosszú távú inflációs várakozások is stabilak, megalapozottak, várhatóan nem fognak változni.

A munkanélküliséget Mario Draghi továbbra is túl magasnak nevezte, mondván: az ebből való kilábalás további intézkedéseket igényel. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Mario Draghi megjegyezte: arra számít, hogy a gazdasági tevékenység a belső kereslet fokozatos növekedésével erősödhet.

Draghi arra is rámutatott, hogy a mérsékelt inflációs nyomás lehetővé teszi a júliusban bejelentett, úgynevezett "forward guidance" folytatását, vagyis az alacsony alapkamat melletti elköteleződést. Draghi az EP-ben úgy értékelte, hogy a "hiteldinamizmus" továbbra is gyenge, a hitelezés szintje továbbra is alacsony. Később arra is kitért, hogy a kis- és közepes vállalkozások esetében - amelyeket az európai gazdaság gerincének nevezett - nemcsak a kínálat, hanem a kereslet is alacsony, vagyis ezek a cégek vonakodnak hitelt felvenni.

"Az úgynevezett forward guidance azt jelenti, hogy hosszú távon fenntartjuk a jelenlegi alacsony kamatszintet, vagy a mostaninál lejjebb szállítjuk majd az alapkamatot" - fogalmazott Draghi. Az EKB-elnök nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az EKB elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, és tisztában van azzal, hogy adódhatnak kockázatok a kamat alacsonyan tartásából, de pillanatnyilag nem jelentkeznek ilyen kockázatok. Arról is biztosított, hogy Frankfurt nagyon odafigyel, hogy ha jelentkeznek a kockázatok, kivédje ezeket.

Az eurózóna jegybankjának elnöke a pénzintézetnek a trojkában játszott szerepéről is beszélt, és kijelentette, hosszú távon nem számol azzal, hogy az EKB a trojka tagja marad. Az esetleges harmadik görög mentőcsomag szükségességét firtató kérdésre azt válaszolta: erről még korai beszélni.

Mario Draghi egy portugál képviselő kérdésére arra is rámutatott, hogy egyik országnak sem szabad a végrehajtott pénzügyi konszolidáció eredményeit sutba dobnia, visszafordítania a reformokat.

"Mindig is az volt a véleményem, hogy a pénzügyi konszolidációnak növekedésbarátnak kell lennie" - hangoztatta az EKB elnöke, aki arra is kitért, hogy mit ért ezen: a költségvetési kiadások mérséklését, strukturális reformok révén az állami hatékonyság növelését, túl sok adóemelés nélkül.

Draghi arról is szólt, hogy a bankunió második elemeként mielőbb létre kell hozni az eurózóna közös bankszanálási rendszerét és a hozzátartozó egységes bankszanálási alapot. A jegybankelnök kijelentette: az EKB támogatja azt a forgatókönyvet, amely szerint ezt a rendszert 2015. január 1-jéig fel kell állítani.