Samantha Power ENSZ-nagykövet nyilatkozata újabb jele annak, hogy az Egyesült Államok nem fog törekedni a világszervezet támogatásának megszerzésére a Szíriára mérendő megtorló katonai csapáshoz, amelynek indoka a Damaszkusz közelében augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyver-támadás.

Az amerikai misszióvezető szerint a Nagy-Britannia által a múlt héten a BT öt állandó tagja elé terjesztett határozattervezet, amely ellenlépéseket sürgetett a vegyi támadásra, gyakorlatilag halott.

Power szerint nincs arra kilátás, hogy a határozatot elfogadják, különösen arra nem, hogy azt Oroszország megszavazza. A határozattervezetet benyújtó Nagy-Britannia egyébként a brit parlament határozatának értelmében nem vesz részt a Szíria ellen tervezett amerikai katonai csapásban.

"Megfontolt álláspontunk a vegyi fegyverek ügyében tett több hónapi erőfeszítés és mintegy két és fél évnyi - a Genf (a szíriai béketárgyalások) és a humanitárius helyzet érdekében tett - erőfeszítés után az, hogy nincs előrevezető járható út ebben a Biztonsági Tanácsban" - mondta Samantha Power.

Oroszország és Kína eddig háromszor vétózta meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szíriát elítélő határozatot fogadjon el. Ellentétben Washingtonnal, Londonnal és Párizzsal, Moszkva az augusztus 21-i vegyifegyver-támadásért nem a szíriai kormányerőket, hanem az ellenük harcoló felkelőket tette felelőssé.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a héten figyelmeztetett rá, hogy "az erő alkalmazása csak az ENSZ Alapokmány 51. cikkével összhangban lévő önvédelem és/vagy a Biztonsági Tanács felhatalmazása esetén jogszerű". Samantha Power azonban úgy vélekedett, hogy néha, amikor a testület holtpontra jut, meg kell kerülni a világszervezetet.

Az Egyesült Államok 1999-ben, amikor a BT Koszovó ügyében hasonlóképpen lebénult, az ENSZ jóváhagyása nélkül, a NATO támogatására hivatkozva indított légi hadműveletet a szerb csapatok és milíciák ellen.Óriás vegyi tölteteket hordoztak a rakéták

Ötvenszeres szarintöltetet szállították azok a rakéták, amelyeket augusztus 21-én vetettek be Damaszkusz környékén - írta csütörtöki számában a The New York Times egy friss fegyverszakértői tanulmányra hivatkozva.

A becsapódott vegyi fegyverekről a helyszínen készült fotókra, videofelvételekre és szemtanúk vallomására támaszkodó tanulmány ezzel a megállapításával választ ad arra a kérdésre, hogy miért volt szokatlanul sok áldozata a támadásnak. Az amerikai kormány által közzétett adatok szerint a vegyi támadásban 1429 ember - köztük 426 gyerek - vesztette életét.

A Richard M. Lloyd robbanótöltet-szakértő és Theodore A. Postol, a Massachusettsi Műszaki Egyetem fizikusa által elvégzett kutatás szerint a Damaszkusznál bevetett rakéták 50, nem pedig 1-2 liter méreganyagot szállítottak. Lloyd és Postol szerint a korábbi szakérői vizsgálatok azért becsülték sokkal kevesebbre a rakéták által hordozott szarin mennyiségét, mert tévesen méregtartálynak néztek egy cső alakú alkatrészt. Annak rendeltetése azonban az volt, hogy a rakéta becsapódását követően felrobbanjon és a vegyszer ezáltal minél nagyobb területen szóródjon szét.

Stephen Johnson, a brit hadsereg volt és a Cranfieldi Egyetem jelenlegi vegyifegyver-szakértője szerint ha az 50 literes vegyifegyver-töltetről szóló állítás megfelel a valóságnak, akkor a támadás elkövetője csakis a szíriai hadsereg lehetett. A felkelők ugyanis nem tudnának ilyen nagy mennyiségű szarint előállítani, vagy zsákmányolni.

Raymond A. Zilinskas, a Montereyi Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető kutatója, volt ENSZ-fegyverellenőr szerint helytálló lehet a Lloyd és Postol-féle vizsgálat. A szakértő szerint a szíriaiak által használt eszközök hasonlítottak az irakiak által Iránra 1980-ban kilőtt rakétákra, amelyek egyenként 9 liter mérgező vegyszert tartalmaztak. Az augusztus 21-én Damaszkusz környékén bevetett eszközökben azonban volt egy második tartály is.