Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Obama: A harc új szakaszához érkezett

Barack Obama amerikai elnök visszavonta a guantánamói börtönökben fogva tartott jemeniek hazaszállítására vonatkozó bevezetett moratóriumot. A washingtoni Nemzeti Védelmi Egyetemen elmondott beszédében megismételte, hogy eltökélt szándéka a kubai területen található fogolytáborok bezárása.

Barack Obama elnök bejelentette, hogy lehetségessé válik a guantánamói foglyok Jemenbe szállítása, vagyis elérhető közelségbe kerül a tábor bezárása. Korábban biztonsági okokra hivatkozva tagadták meg a jemeni születésű rabok hazaszállítását, attól tartva, hogy azok ismét csatlakoznak az al-Kaidához.

Bejelentette, hogy különmegbízottat fog kinevezni a guantánamói foglyok elszállításának felügyeletére. Egyben felszólította a Pentagont, hogy amerikai területen jelöljön ki helyszínt a katonai bírósági eljárások lefolytatásához.

A fogolytábor bezárását egyre sürgetőbbé teszi, hogy a 166 terrorizmus gyanújával fogva tartott ember közül százan hónapok óta éhségsztrájkolnak. A tragédiák elkerülése érdekében a hadsereg - a sajtóhírek szerint - az elítéltek egy részét akaratuk ellenére mesterségesen táplálja.

A botrányt okozó hír kapcsán kénytelen volt a hónap elején az elnök is megszólalni. "2007-ben és 2008-ban a kampányban, majd megválasztásom után is azt mondtam, be kell zárnunk a guantánamói tábort. És ezt most is így gondolom. Úgy látom, hogy nincs rá szükség Amerika biztonságának szavatolása érdekében, sokba kerül, a hatékonysága kérdéses és a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Be kell tehát zárni. Ezt azonban egyelőre nem engedi a Kongresszus, így arra kértem a stábomat, dolgozzon ki új lehetőségeket, amelyek elfogadhatóak lesznek a képviselők számára is." - mondta Obama elnök, hozzátéve, hogy a rabok haza vagy egy harmadik államba történő szállítása jelenleg az egyik fő probléma.

A tábor bezárásához újabb érvet szolgáltathat egy hét közepi bejelentés is: a Pentagon félmilliárd dollárt, vagyis átszámítva nagyjából 100 milliárd forintot kér a Kubában lévő bázis karbantartására és felújítására. A jelentős összeg elköltése feleslegesnek tűnik, ha néhány hónapon vagy éven belül valóban bezárják a jogvédők által sokat kritizált tábort.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy az Oszama bin Laden ellen Pakisztánban végrehajtott művelet nem válhat normává. Kiemelte: az Egyesült Államoknak az al-Kaida, a tálibok és a szövetségeseik ellen folytatott háborúja legitim mind az amerikai, mind a nemzetközi jog szerint. A harc azonban, mint mondta, új szakaszához érkezett.
"Az, hogy egy katonai taktika legális vagy hogy emellett hatékony is, nem jelenti azt, hogy minden vonatkozásában bölcs és erkölcsös is" - jelentette ki Obama.

Barack Obama elnök bejelentette, hogy lehetségessé válik a guantánamói foglyok Jemenbe szállítása, vagyis elérhető közelségbe kerül a tábor bezárása. Korábban biztonsági okokra hivatkozva tagadták meg a jemeni születésű rabok hazaszállítását, attól tartva, hogy azok ismét csatlakoznak az al-Kaidához.

Bejelentette, hogy különmegbízottat fog kinevezni a guantánamói foglyok elszállításának felügyeletére. Egyben felszólította a Pentagont, hogy amerikai területen jelöljön ki helyszínt a katonai bírósági eljárások lefolytatásához.

A fogolytábor bezárását egyre sürgetőbbé teszi, hogy a 166 terrorizmus gyanújával fogva tartott ember közül százan hónapok óta éhségsztrájkolnak. A tragédiák elkerülése érdekében a hadsereg - a sajtóhírek szerint - az elítéltek egy részét akaratuk ellenére mesterségesen táplálja.

A botrányt okozó hír kapcsán kénytelen volt a hónap elején az elnök is megszólalni. "2007-ben és 2008-ban a kampányban, majd megválasztásom után is azt mondtam, be kell zárnunk a guantánamói tábort. És ezt most is így gondolom. Úgy látom, hogy nincs rá szükség Amerika biztonságának szavatolása érdekében, sokba kerül, a hatékonysága kérdéses és a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. Be kell tehát zárni. Ezt azonban egyelőre nem engedi a Kongresszus, így arra kértem a stábomat, dolgozzon ki új lehetőségeket, amelyek elfogadhatóak lesznek a képviselők számára is." - mondta Obama elnök, hozzátéve, hogy a rabok haza vagy egy harmadik államba történő szállítása jelenleg az egyik fő probléma.

A tábor bezárásához újabb érvet szolgáltathat egy hét közepi bejelentés is: a Pentagon félmilliárd dollárt, vagyis átszámítva nagyjából 100 milliárd forintot kér a Kubában lévő bázis karbantartására és felújítására. A jelentős összeg elköltése feleslegesnek tűnik, ha néhány hónapon vagy éven belül valóban bezárják a jogvédők által sokat kritizált tábort.

Új szakasz

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy az Oszama bin Laden ellen Pakisztánban végrehajtott művelet nem válhat normává. Kiemelte: az Egyesült Államoknak az al-Kaida, a tálibok és a szövetségeseik ellen folytatott háborúja legitim mind az amerikai, mind a nemzetközi jog szerint. A harc azonban, mint mondta, új szakaszához érkezett.

"Az, hogy egy katonai taktika legális vagy hogy emellett hatékony is, nem jelenti azt, hogy minden vonatkozásában bölcs és erkölcsös is" - jelentette ki Obama.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×