Tíz évvel ezelőtt ezen a napon indított támadást Irak ellen az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei. A hírt George W. Bush elnök jelentette be televíziós beszédében.

"Ebben az órában Amerika és koalíciós partnerei hadereje katonai műveleteket kezdtek, hogy lefegyverezzék Irakot, felszabadítsák annak népét. A katonai fontosságú válogatott célpontok elleni támadással aláássuk Szaddám Husszein hatalmát."

A támadás célja Szaddám Huszein iraki elnök feltételezett tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítése volt. A csapatok azonban Irak elfoglalását követően semmilyen tömegpusztító fegyvert nem találtak. Ezt később Tony Blair brit miniszterelnök is kénytelen volt elismerni.

A háború rövid ideig tartott: alig három hét alatt elfoglalták Bagdadot, egy hónappal később pedig Bush elnök már arról beszélt, hogy az amerikai csapatok teljesítették a küldetésüket.

A második öbölháborút követően polgárháborús helyzet alakult ki Irakban, rendszeresek voltak az utcai összecsapások és a merényletek Irakban. Szaddám Husszeint 2003 decemberében elfogták és kötél általi halálra ítélték. 2006. december 30-án végezték ki. Öt évvel később, 2011. decemberében az utolsó amerikai katona is elhagyta Irakot, átadva a rendfenntartás terheit a helyi erőknek.

Az Egyesült Államok a nyolc év és kilenc hónap alatt 3 ezer milliárd dollárt költött az iraki hadviselésre, és közel 4500 katonát veszített. A civil áldozatok száma az óvatos becslések szerint is meghaladta a százezret.

A "kémek lóvá tették a világot"

Az amerikai és a brit titkosszolgálat is tudhatott arról, hogy Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei - állítja a BBC Panoráma című műsora. Az invázió melletti fő érv az volt, hogy Szaddám Husszein tömegpusztító fegyverekkel fenyegette szomszédjait és saját népét.

Maga az iraki külügyminiszter és hírszerzési főnök közölte a brit MI6-szel és az amerikai CIA-vel, hogy Iraknak nem voltak bevethető tömegpusztító fegyverei a 2003. márciusában indult háború előtt - ezt állítja a BBC tényfeltáró műsora.

A program szerint a "kémek lóvá tették a világot" - a háború megindítása után ki is derült, hogy Szaddám Husszein nem tudott volna tömegpusztító fegyvereket bevetni, pedig ez volt az indok, amiért megindult a háború.

"Tömegpusztító programja van, amelyet 45 perc alatt tudnak aktiválni" - mondta Tony Blair, George Bush pedig antrax és nukleáris támadások lehetőségéről beszélt.

A műsorban megszólaló fontos informátor, a baseballra utaló fedőnevén, "Curveball" Rafet al-Dzsenabi, a kamerák előtt igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy egy hazugság alapján indult meg a háború, és ez az ő hazugsága volt.

A Szaddámot gyűlölő iraki menekült arról informálta a német titkosszolgálatot, hogy az elnök aktív tömegpusztító programot tartott fenn, és hogy ő személyesen mobil laboratóriumokban dolgozott, amelyekben tömegpusztító fegyvereket dolgoztak ki.

A kissé szkeptikus németek átadták az amerikaiaknak az információt, és Washington és London ezt felhasználva építette fel érveit arról, hogy miért kellett háborúba menni. Egy Irakból elmenekült őrnagy szintén hamis információt szolgáltatva látszólag megerősítette a mobil laborok létét.

Közben viszont Bill Murray-t, a CIA párizsi állomásfőnökét arról értesítették, hogy egy közvetítő útján kapcsolatba léphetett Nadzsi Szabri iraki külügyminiszterrel. A Panorama szerint ő arról beszélt, hogy Szaddám Husszeinnek csak egy pár vegyi fegyvere volt. Szabri hamisítványnak nevezte a Panorama állítását. Bush pedig annak idején azt mondta: nem is számított rá, hogy az iraki vezetés elismerje, tömegpusztító fegyverei voltak.

A brit titkosszolgálat egy tisztje pedig Tahir Habus al-Tikritivel, az iraki titkosszolgálat főnökével találkozott. Õ is arról beszélt, hogy Irak nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel.

A háborút ennek ellenére megindították. Tony Blair nemrég az évfordulóra emlékezve azt mondta: Szaddám Husszeint el kellett mozdítani. Hasonlóképp nyilatkozott Dick Cheney volt amerikai alelnök, aki a kínzásra épülő kihallgatásokat is védelmébe vette.